Ennek megvalósítására pedig
elküldte Krisztus az Atyától a Szentlelket, hogy a lelkek mélyén munkálja az
üdvösséget és terjessze az Egyházat.
A Szentlélek kétségkívül már
Krisztus megdicsőülése előtt is működött a világban. Pünkösd napján azonban
leszállt a tanítványokra, hogy örökre velük maradjon, az Egyház nyilvánossá
lett a sokaság előtt, és az igehirdetés által megkezdődött az evangélium
terjedése a nemzetek között. Az új szövetség egyháza - mely minden nyelven
megszólal, s szeretetében minden nyelvet megértve és befogadva túllép a bábeli
megoszláson - a hit katolikus voltával előre jelzi a népek egységét.
Krisztus
emberi élete akkor kezdődött el, amikor Szűz Máriára leszállott a Szentlélek;
ugyanez a Szentlélek indította az imádkozó Krisztust szolgálatára, s amikor
Pünkösdkor ugyanez a Lélek leszállt az apostolokra, megkezdődtek az
"apostolok cselekedetei". Maga az Úr Jézus pedig, mielőtt életét
teljesen szabadon letette a világért, úgy rendezte el az apostoli szolgálatot
és ígérte meg a Szentlélek elküldését, hogy e kettő mindig és mindenütt együtt
vigye végbe az üdvösség művét.
A Szentlélek az egész Egyházat mindig
"egyesíti a közösségben és a szolgálatban, ellátja hierarchikus és
karizmatikus adományokkal", az egyházi intézményeket pedig élteti, mint a
lélek a testet, és ugyanazt a missziós lelkületet ébreszti föl a hívőkben,
amely Krisztusban élt. Az apostolok munkáját néha még láthatóan is megelőzi, s
többféleképpen szüntelenül kíséri és irányítja.
Forrás: AD GENTES zsinati
határozat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése