Az igazságtalan ítélet elfogadásáról
“Pilátus ismét összehívta a főpapokat, a
véneket és a népet, s így szólt hozzájuk: „Elém vezettétek ezt az embert mint a
nép lázítóját. Jelenlétetekben kihallgattam, de az ellene felhozott vádak közül
nem találtam egyben sem vétkesnek." – De azok nem tágítottak, hanem egyre
elszántabban, egyre hangosabban üvöltötték, hogy feszítse keresztre. Erre
Pilátus úgy határozott, hogy enged követelésüknek. Szabadon engedte hát
kérésükre azt, aki lázadás és gyilkosság miatt került börtönbe, Jézust meg
kiszolgáltatta nekik akaratuk szerint.”
Lk 23,13-14; 23-25
Jézus ítélőszék előtt áll. Vádlói hazugok.
Bírája gyenge jellem. Az elbánás, amelyben részesül, minden jog megcsúfolása. Ez az ítélőszék az
Urat súlyos vétségben mondja ki bűnösnek. Az ítélet szégyenletes és egyben
borzalmas.
Jézus tudja, mennyire a javát akarta
mindenkinek. Mennyire szerette a népet, és mennyire emésztette magát az
emberek üdvéért. Ezért az eljárás rettentő igazságtalansága és felszínessége a
lelke mélyéig megrendíti.
Mennyire felháborodik az én igazságérzetem,
ha valaki érdemtelem büntetést mér rám! Csapások ellen mennyire tiltakozom, ha
úgy vélem, hogy nem szolgáltam rájuk. Pedig tudom, hogy milyen sokszor hibáztam
már.
Mennyire mélyen sérthette tehát az Urat ennek
az ítéletnek átlátszó színjátéka! Ő azonban hallgat. Elfogadja az ítéletet
szabad akaratából, kényszer nélkül, mert az Atya legszentebb akaratát látja
benne, hiszen a mi üdvösségünkről van szó. Az igazságtalan ítélet azonban
nagyon keserűvé teszi számára a következő eseményeket.
Uram, te előttem jártál, és előkészítetted
nekem az utat. Most taníts, hogy kövesselek, ha eljön az én órám. Ha kemény
parancsszót vagy feddést kell hallanom, mutasd meg, mi lenne a jogos és helyes,
hogy ennek fejében elfeledjem az igazságtalanságot.
Ha valamilyen kötelességem elviselhetetlennek
tűnik is, az Atya akaratát akarom benne látni, és engedelmeskedni fogok. Ha
bajok törnek rám, és úgy gondolom, hogy nem szolgáltam rájuk, tanítsd szívemet,
hogy mint a tied, az Atya akaratához alkalmazkodjon.
És ha kézzelfogható igazságtalanság ér, a te
kegyelmed segítsen, hogy hallgatni tudjak, és a mennyei Atyára bízzam
igazolásomat.
Forrás: A keresztfához megyek –
Keresztutak gyűjteménye, Jáki Szaniszló: A keresztút tizennégy állomása
 |
| Munkácsy Mihály: Ecce homo |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése