Simont Izrael vezetőjévé választják

„Simon ekkor értesült arról, hogy Trifón tekintélyes sereget gyűjtött, és Júdea földje ellen vonul, hogy azt elpusztítsa. Azt is észrevette, hogy a nép remeg és fél. Ezért Jeruzsálembe ment, összegyűjtötte a népet és így buzdította őket: "Jól tudjátok, hogy én és testvéreim, valamint atyám háza milyen harcokat vívtunk a törvényekért és a szentélyért, és milyen szorongatásokban volt részünk. Ezért veszett el valamennyi testvérem Izraelért, egyedül csak én maradtam életben. Távol legyen tőlem, hogy életemet kíméljem a szorongatás bármely idejében. Én sem vagyok különb a testvéreimnél. Ezért bosszút akarok állni nemzetemért, a szentélyért, gyermekeinkért és feleségeinkért. Összegyűltek ugyanis a pogányok valamennyien, hogy gyűlöletből eltiporjanak minket." E szavak hallatára fellángolt a nép lelkesedése, és hangos kiáltással ezt válaszolták: "Te vagy a mi vezérünk, Júdás, és a testvéred, Jonatán helyében. Vezesd a mi hadunkat, és bármit parancsolsz, mindenben engedelmeskedünk neked." Aztán összehívott minden hadviselő férfit, sebtében befejezte Jeruzsálem valamennyi falának építését, és köröskörül erődítéseket emelt. Majd Jonatánt, Absalom fiát új sereggel elküldte Joppéba. Az kiverte a bentlévőket és ottmaradt.” I. Makkabeusok 13, 1-11