„Birds of a feather, flock together.”

„Szép szó sok jó barátot szerez, és megengeszteli az ellenségeket; nyájas beszéd jó embernél bőven adódik. Sok emberrel élj egyetértésben, de bizalmasod ezerből csak egy legyen! Ha barátot szerzel, próba árán szerezd, és ne bízzál meg benne túl hamar; mert van, aki jó barát a maga idejében, de nem áll helyt a szorongatás napján. Van barát, aki ellenséggé válik, olyan barát, aki piacra visz gyűlölséget, viszályt és szitkot. Van barát, aki asztaltárs, de nem áll helyt a szükség napján. A barát, aki bejáratos, egyenlőnek tartja magát veled, és adja az urat házad népével szemben; amelyik azonban szerény előtted és színedet kerüli, azzal egyetértő, jó viszonyban lehetsz. Tartsd magadat távol ellenségeidtől, és légy résen barátaiddal szemben! A hűséges barát erős menedék, aki ilyenre akad, kincset talál! Az igaz barátnak nincsen mása, hűsége értékét nem lehet arannyal, ezüsttel mérni! A hűséges barát élet és halhatatlanság írja; azok találják meg, akik félik az Urat. Aki féli Istent, jó barátnak is, mert amilyen ő maga, olyan a barátja is.” Sir 6,5-17

Gyurgyalag (Merops apiaster)

A Názáret Karizmatikus Közösség lelkigyakorlata Vácon

Nikodémus lelkigyakorlat 2011. november 18-20. 

    

  „Aki nem vízből és Szentlélekből születik,

az nem mehet be az Isten országába.” (Jn 3,5)

Gyülekezés és regisztráció :
Kolping Ház
Vác, Budapesti főút 5-7.
péntek 16:oo
zárás :
vasárnap ebéd után

A lelkigyakorlat költsége :
8000 Ft
(szállás+teljes napi étkezés)
Ha nem tudsz rá ennyit szánni, akkor se maradj otthon

Tanító Szolgálat :
Új Élet Katolikus Karizmatikus Közösség 

 - Jászberény - 

Hozz magaddal:
Szentírást, füzetet, tollat

Szervező szolgálat :
Názáret Karizmatikus Közösség
- Vác -

Jelentkezés és infó: kacsazzz@vipmail.hu ; 

 20-553 53 51

Kősziklák felé

"Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hadd lakjam az Úr házában életemnek minden napján, hadd lássam az Úr pompáját, hadd látogassam templomát. Mert ő elrejt hajlékában a veszedelem idején, elbújtat sátra rejtekében, kősziklára emel fel engem. Így fölemeli fejemet ellenségeim fölé, akik körülvesznek. Én pedig diadalkiáltással áldozatot mutatok be hajlékában, éneklek és zsoltárt zengek az Úrnak." 27. Zsolt 4,6

Alpesi kőszáli kecske (Capra ibex)

"Hallgass, Isten, esdeklésemre, figyelj könyörgésemre. A föld széléről kiáltok hozzád szorongó szívvel.Vezess engem a megközelíthetetlen kősziklára!  Mert te vagy az én reménységem, erős tornyom az ellenséggel szemben. Bár lakhatnék mindörökké hajlékodban, hogy oltalmat lelhetnék szárnyad árnyékában! Mert Istenem, te meghallgatod imádságomat,s azoknak, akik nevedet félik, örökséget adsz. Adj a király napjaihoz napokat, esztendeit nemzedékről nemzedékre nyújtsd. Maradjon meg örökké Isten színe előtt, irgalmad és hűséged őrizzék meg őt!  Így majd zsoltárt zengek nevednek mindörökké, hogy napról napra teljesítsem fogadalmaimat. 61. Zsolt 2,9

Tömjénfa (Boswellia spp.)

 "A második napon mutass be egy hibátlan kecskebakot bűnért való áldozatul, és tisztítsák meg az oltárt úgy, amint megtisztították a bikával." Ezekiel 43, 22

Lélek szállj le ránk!

Ref.: Lélek, szállj le ránk! Téged vár a világ.

Jöjj, Örömünk, jöjj, ma töltsd be szívünk! Néped vigasztald!

Lélek, szállj le ránk! Téged vár a világ.

Jöjj, és mutasd meg Isten szeretetét!

1. Szállj le reánk, jöjj, ki hallod imánk, ki mindig velünk jársz:

Felemelőnk, hogyha elfogy erőnk, s Újjáteremtőnk!

2. Életadó, jöjj, ki ismered jól, az Isten titkait!

Ami igaz, ami szent, ami szép, arra megtaníts.

3. Békehozó, jöjj ma Bátorító, Jöjj, és adj reményt!

Űzd el az éjt lelkünk rejtekén! Fényünk csak Te légy!

Zene és szöveg: Emmánuel Közösség

(„zöld könyv” 317. számú ének)

A Szentlélek hét ajándéka

Hétköznapok Szentlelke

A felvétel a Szeged Móravárosi Plébániatemplomban 2011. október 30-án készült.

Búcsú – az Egyház kegyelmei által

A búcsú a már megbocsátott bűnök miatt még ránk nehezedő terhek levétele rólunk, nem saját érdemünkből, hanem Krisztus és a szentek érdemeiből, vagyis „az Egyház kegyelmi kincstárából”.

A búcsút mindig az Egyház engedélyezi. Isten szuverén módon cselekszik a lélekben, nem vár egyházi engedélyre, de azt nem nevezzük „búcsúnak”. A búcsú a gyónási elégtételből önállósult. Régen az Egyház a bűnösöket bizonyos ideig tartó vezeklő állapotra kötelezte, ennek részleges vagy teljes elengedése kapta az „indulgentia” (= búcsú) nevet. A búcsú tehát nem bűn-elengedés (azt feloldozásnak, absolutiónak hívjuk), hanem vezeklés-elengedés. A bűnét már megbánt bűnösre nézve, ha meghalt, a tisztítótűz a vezeklés helye. A hivatalos szóhasználat „ideigtartó büntetés”, de szabatos értelemben nem büntetésről van szó. Akinek Isten megbocsátott, azt nem „bünteti”, viszont a bocsánatot nyert bűnös is hordoz terheket, amelyeket bűneivel ő maga okozott, s amelyek már nem függenek akaratától, tehát nem is szűnnek meg a bűnbánattal. Fizikai példa: ha levágom jobb kezemet egy baltával, az öncsonkítás bűnét követem el. Ezt megbánhatom és bocsánatot nyerhetek – de attól még a kezemet nem kapom vissza. Így van ez lelkiekben is. 

Az Egyház kétféle búcsút engedélyez: teljes búcsút és részleges búcsút. A teljes búcsú minden „ideigtartó büntetés” elengedése. A részleges búcsúval az Egyház – oldó és kötő hatalmával – annyi terhet enged el „kegyelmi kicstárából”, amennyit az elvégzett búcsúnyerő cselekedet a magunk érdeméből fölszámol. Vagyis megduplázza érdemünket. 

A teljes búcsú, a búcsúnyerő cselekedet elvégzésén kívül, mindig három „szokásos feltétellel” jár: gyónás, áldozás és imádkozás a pápa szándékára (ez utóbbira egy Miatyánk és egy Üdvözlégy elég). Egy gyónás több teljes búcsúra is kiterjedhet, vagyis aki hetenként gyónik, minden hét minden napján teljes búcsút nyerhet. Viszont minden teljes búcsúhoz külön szentáldozás kell és külön imádkozás a pápa szándékára, lehetőleg a búcsúnyerő cselekedettel azonos napon. 

Maga a búcsúnyerő cselekedet lehet egy félórás lelki olvasmányként való Szentírás-olvasás, egy félórás szentségimádás, vagy egy közös öt tizedes rózsafüzér-imában való részvétel. Bizonyos napokon az Egyház templomlátogatással teszi lehetővé teljes búcsú nyerését. A templomlátogatáshoz hozzátartozik egy Miatyánk és egy Hiszekegy elimádkozása a meglátogatott templomban. Ez nem tévesztendő össze a pápa szándékára való imádkozással, amely a „szokott feltételek” közé tartozik. Kötelező cselekedettel nem lehet búcsút nyerni, tehát a vasárnapi szentmise ilyen szempontból nem „templomlátogatás”. 

Most jön a neheze. A teljes búcsú az akarat teljes helyreállítását jelenti, vagyis minden rendetlen ragaszkodás felszámolását is. Ennek majdnem mindig legyőzhetetlen akadályai vannak bennünk. Vagyis csupán részleges búcsúkat nyerünk. Azért csak törekedjünk, csak végezzük a búcsúnyerő cselekedeteket. Mindegyikkel közelebb kerülünk Istenhez, és spórolunk a tisztítótűzből. Nincs a búcsú hiába! 

Minden búcsú fölajánlható a tisztítótűzben szenvedőkért (ha az Egyház ezt nem korlátozza, de ilyesmi nincs gyakorlatban). A töredékes „teljes” búcsú azonban akkor is töredékes marad, ha értük ajánljuk föl. Ilyenkor ugyanis töredékes eszközei vagyunk az isteni kegyelemnek. 

Forrás: Kovács Gábor atya – hagiosz.net

Állatkerti Halloween és a Fény éjszakája

Nem örömteli tény, hogy már kicsi kortól jól beleplántálják a gyermekek fejébe a kereszténymentes elemeket keresztény ünnepek kapcsán, pont olyan helyen, amely oly fontos egy gyermek számára, lásd itt:

http://www.zoobudapest.com/halloween2011

Az egyik városmisszió Párizsban, 2004-ben  Mindenszentek környékén volt. A Francia Katolikus Egyház egy programsorozatot kezdeményezett Holywins (A Szent Győz) címmel, amely pl. utcai evangelizációból és koncertből állt, amelyen a keresztény tartalomra irányították a figyelmet.

Mostanában is van "ellenpropaganda" a Fény Éjszakája címmel, bővebben itt:

http://www.karizmatikus.hu/hitvedelem/teveszme-kritika-oesszefoglalo-irasok/143-halloween-es-a-feny-ejszakaja . Jó lenne, ha hazánkban is minél többen csatlakoznának a kezdeményezéshez.

"Én vagyok a világ Világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága." János 8,12

"Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége felragyogott fölötted!" Izajás 60,1

Keresztény családokban a gyermekek nagyobb biztonságban vannak, de amennyire a lehetőségek engedik,  úgy érzem jó, ha minél kisebb mértékben tesszük ki gyermekeinket a negatív hatásoknak. A vadasparkok ebben az időszakban lehet, hogy alkalmasabb helynek bizonyulnak a Budapesten élő gyermekek számára, nem messze található a várostól a Budakeszi Vadaspark és a veresegyházi Medveotthon. A vidéki városokban is vannak vadasparkok és remélhetőleg "szörnymentes" állatkertek. Sokszor nehéz keresztényként úgy élni a világban, hogy mentesek legyünk annak negatív hatásaitól. Sok kis fény viszont ellenhatásként bír és megvilágítja a sötétséget.

Mivel az állatkert a mostani hirdetésében ingyen gyermekjegyeket kínál, úgy gondolom ezt nem lehet kihagyni, főleg nagycsaládosoknak, ha az anyagiak miatt egyébként nem tudnának eljutni a budapesti állatkertbe. Az egyik barátnőm kislánya például denevért rajzolt.:-) Kicsiny kis fényével ő így világít...

A gyűrűsfarkú maki (Lemur catta) a budapesti állatkert Madagaszkár-házában - testközelből megtekinthető (Fotó:Luscinia)

Közönséges tapír kölyök (Tapirus terrestris) a győri vadasparkban

"Nem azt kérem tőled, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Hiszen nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból való. Szenteld meg őket az igazságban, mert hiszen a tanításod igazság. Amint te a világba küldtél, úgy küldöm én is őket a világba. Értük szentelem magamat, hogy ők is szentek legyenek az igazságban." Jn 17, 15-19

"Egy kevés kovász az egész tésztát megerjeszti." Gal 5,9

Betánia - a szegények háza

 

A Betánia Római Katolikus Karizmatikus Közösség honlapja: http://www.betania.hu/index.htm

A közösség  küldetéséről: http://www.betania.hu/kozossegunkrol.htm

A további programokról: http://www.betania.hu/szolgalataink.htm

Elérhetőségek: http://www.betania.hu/elerhetosegek.htm

Az Úr Jézus Betániában Mária és Márta házában

Az Élet Vizéből merítve

"Tégy jót szolgáddal, adj nekem életet, hogy megtartsam igéidet." Zsolt 119, 17

Vörös mókus (Sciurus vulgaris)

Az igazi dicsőítés 2.

Gondolatok a szent liturgia zenei szépségéhez…

Mielőtt bármire is figyelnénk, fontos kihangsúlyoznunk, hogy a liturgiában a zene nem kísérő elem – egyfajta díszítő forma vagy hozzátoldás, hanem „az ünnepélyes liturgiának szükségszerű és a teljes egészhez hozzátartozó alkotó része” (LK 112). Célja, hogy „minden énekkel kísért szent cselekményben a jelenlevő hívek közössége tevékenyen vegyen részt” (LK114). Ezek figyelembevételével fel szabad tenni a kérdést, hogy van-e létjogosultsága a mai, új keletű zenei áramlatoknak. Rövid egyházzenei sétánk után könnyű lesz a kérdésre feleletet találni.

Tudni kell, hogy a zenében nem köti magát az egyház „egy bizonyos korszakhoz vagy formához, még ha «a latinul énekelt liturgikus cselekményben a gregorián korálisnak, mint a római liturgia sajátságos énekének kell megadni az első helyet (azonos feltételek mellett) (de) elismerve más dallamok egyenjogúságát» (ÁRZS274).” /Várnagy A.: Liturgika/ Ajánlatos tehát legalább „egy-egy Gloriát, Credót, Sanctust, Agnus Deit, a Páter nostert” latinul ismerni! Arra is figyelni kell, más az egyházi vagy az úgynevezett vallásos zene, amely inkább „egyházzenei áhítatok” alkalmaira valók.

Az egyházi zenének különféle megnyilvánulásai voltak az idők folyamán - /énekes egyszólamúság: a gregorián korális (egyházi ókor), énekes többszólamúság: klasszikus polifónia (keresztény középkor), énekes-hangszeres többszólamúság (keresztény újkor): a barokk egyházzenéje, a bécsi klasszicizmus egyházzenéje, a romantika egyházzenéje, a modern egyházi zene/ - írja Várnagy Antal. Bár a keresztény nép szereplője volt mindig a liturgiának, mégis, túlnyomó többségében a műzene története tárulhat fel előttünk. Az egyház nem zárkózik el semmilyen művészi megnyilatkozás elől, „így a modern idők ritmikus zenéjét és dallamvilágát sem rekeszti ki az istentiszteletből, ha megfelel a liturgia szellemének (LK 116), és nem akadályozza a nép szükséges cselekvő részvételét (Musicam sacram instrukció, 9.p.)”. Ez a hangszerek vonatkozásában is értendő, amennyiben „alkalmasak vagy alkalmassá tehetők az Isten háza méltóságához, és hívek épülését valóban előmozdítják” (LK 120). /Ismert tény, hogy az orgonát kezdetben világi ünnepségek, vigadozások, a pogány, görög-római mitológia megnyilatkozásaiban (tivornyáiban) használták, és csak a Karoling-kor kezdetén került nyugatra…/

Az igazi problémát a népénekek torzult teológiai szövegezése és giccses dallamvilága mellett (melynek kijavítását már megkezdték, csak a püspöki tekintély figyelemfelkeltése szükséges!) az úgynevezett könnyű műfaj jelentheti. Nem egyedi jelenség, hogy a szövegek, melyek néha nagyon „ízetlenek”, máskor biblikusak és „imádságízűek”, nem csengenek egybe a dallamokkal, melyek hol „túl primitívek” hol pedig ritmikusak vagy meditatívak, olykor gregoriánra emlékeztető hangzásúak. Gyakori a külföldi szerzésű melódia, amely a magyarítás során kárt szenvedett…

Tagadhatatlan, hogy az ún. „könnyű” műfaj használati értéke kimagaslik és gyümölcsöző az evangelizációs gyakorlatban. Minden fogyatékossága mellett, bibliaórák és hittanórák sokaságát emeli a meghitt ima mélységeibe és magaslataiba. Mi tehát a teendő?

Először is külön kellene választani azokat az énekeket, amelyek csak a vallásos érzelem megjelenítésére elegendők, azoktól, melyek biblikusak: zsoltárok vagy más szentírási idézetek, esetleg szentek imái vagy más, „őszinte és mély” imádságok! (Az utóbbiak közé sorolható nem kizárólagosan a karizmatikus megújulás énekeinek bizonyos része és a taizéi énekek sokasága.)

Másodszor revideálni kellene a használatos gyűjtemények szövegét, zeneiségét, a kettő összhangját, a sok-sok magyarítást és a kiadványok korrektségét (dallam eredete, szerzője, a szöveg szerzője, fordítója stb.) „Legalább kétféle kötetben érdemes gondolkozni.” Az egyik lehet a divatosabb, egyszerűbb énekek gyűjteménye. „A másiknak, a maradandóbb dalok kötetének már igényes válogatásnak kellene lennie. Ebbe azoknak az örökzöldeknek kellene bekerülnie, melyek rendbe szedett szövegűek, és egyfajta szűrőn túljutva érdemesek arra, hogy huzamosabban szolgálják egyházunkat” – tanácsolja Gyorgyovics Miklós a Távlatok 34. Számában.

Összegzésül ki kell mondani, hogy a liturgia anyanyelve a gregorián, de más (liturgikus-biblikus) szövegezésű és „méltó” zeneiségű, de különféle műfajú egyházi zene is alkalmas lehet az istentisztelet szolgálatára.
Tapolca, 1998.

Hidász György Izrael

Forrás: karizmatikus.hu