2015. január 17., szombat

Mi az Atya akarata?



"Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: – Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát." 

Máté 7, 21

2015. január 11., vasárnap

A Katolikus Karizmatikus Megújulás

A Katolikus Karizmatikus Megújulás a Szentlélek ajándéka korunknak. Felelet XXIII. János pápa imájára, aki a zsinat megnyitásának előestéjén kérte a Szentlelket, újítsa meg csodáit, részesítse egyházát új Pünkösdben. Általában 1967. február 8-át jelölik a Megújulás kezdetének, amikor egy lelkigyakorlat alkalmával amerikai egyetemi hallgatók és tanáraik olyan vallási élményben részesültek, mely egyértelműen a Szentlélek jelenlétére utalt. Jelenleg több mint 141 országban működnek karizmatikus imacsoportok és különböző összejövetelek.

Hazánkban 1976-78 körül indult a mozgalom, ám csak a demokratikus átalakulás után bontakozott ki. Ekkor vált ugyanis lehetővé a nagyobb összejövetelek megrendezése, könyv- és újságkiadás, szemináriumok (8 hetes lelkigyakorlatok) tartása stb. Az évenként megrendezett kongresszus résztvevőinek száma 10-12 ezer fő. Gyümölcsei főleg a hetenként összejövő imacsoportokban, az elkötelezett közösségekben és különféle szolgálatokban mutatkoznak meg, melyek a helyi körülményeknek megfelelően alakulnak. Ilyenek például: a betegek látogatása, hitoktatás, a passió-játékok megrendezése, plébániai szolgálatok, zenei szolgálat, betegek látogatása stb. A II. Vatikáni zsinat nagyban hozzájárult a megújulás elfogadásához, mivel hangsúlyozta a laikusok részvételének fontosságát az egyház életében, továbbá a karizmák létjogosultságát (LG 12.), és az egyháznak mint testvéri közösségnek a szemléletét.

A mozgalom jellemző vonásai:

Belső odaadás (megtérés). Nem tud az ember igazán Jézus követője lenni, ha életének csupán egy darabkáját adja Neki. A megtért ember új értékrendet követ, melynek csúcsán Isten szeretete és szolgálata áll. A mai kor kiszorítja Istent és a lelkiéletet a hétköznapok világából. Egy elvilágiasodott keresztény pedig botrány, mert nem az, akinek Jézus meghívta.

A Szentlélek kiáradásáért mondott ima. Ez valójában annak a kegyelemnek az elfogadását jelenti, amelyet Isten felkínált a kereszténységben és a bérmálásban. Az istengyermekségről és az evangelizációról van szó.

A Szentírás felfedezése. A Szentlélek teszi elevenné és személyessé Isten igéjét. Aki az Ő fényében olvassa az Igét, mindig kap vezetést és erőt Isten üzenetéből.

A lelki öröm ajándéka. Korunk embere szomjazza az örömöt, de rossz helyen keresi. A Szentlélek segít felfedezni, hogy az igazi lelki öröm Istenben van.

Az egyház mint testvéri közösség. A Szentlélek megmutatja, hogy létezik olyan testvéri közösség, amelyben az emberek Jézusban segítik és szeretik egymást.

A gyógyulás lehetősége. A Szentlélek fényében ismerhetjük fel, mennyi lelki sérülés, harag, meg nem bocsátás van bennünk, amely nemcsak lelki életünket, hanem testi életünket is megbetegíti. A Lélek meggyógyítja a sérüléseket, elvezet a megbocsátáshoz, és így segít abban, hogy érett, egészséges személyekként szolgáljuk Krisztust.

A lelki adományok. Karizmák mindig működnek az anyaszentegyház életében. De voltak időszakok, amikor a lelki adományok fontossága elhalványult. A megújulás az 1Kor 12 alapján hirdeti, hogy a karizmák az egyház javára adattak, és bárki részesülhet bennük, ahogy ezt a II. Vatikáni zsinat is megfogalmazta (LG 12.).

Az imaélet elmélyítése. A spontán ima és dicsőítő ima minden karizmatikus összejövetel jellemzője. Az egyház kezdeti időszakában nagyobb hangsúlyt kapott a spontán ima, ahogy az Apostolok Cselekedeteiből is láthatjuk. Az ember Istennel való személyes kapcsolatában szükségét érzi annak, hogy kifejezze örömét, fájdalmát, reményeit Isten előtt. A megújulás elősegíti ezt az imaformát. VI. Pál pápa a karizmatikusok megújulási mozgalmát az egyház egyik "esélyének" tartotta.

Katona István



Forrás: Vigilia - Laikus mozgalmak az egyházban

2015. január 5., hétfő

A lehetőségek kamatoztatása

"Azoknak pedig, akik mindezt hallották, mondott egy példabeszédet is, mert közel volt már Jeruzsálemhez, és azt hitték, hogy hamarosan megjelenik az Isten országa. Így szólt hozzájuk: »Egy nemes ember messze földre indult, hogy királyi méltóságot szerezzen magának, és aztán visszatérjen. Hívatta tíz szolgáját, átadott nekik tíz mínát, s így szólt hozzájuk: ‘Gazdálkodjatok, amíg vissza nem jövök!’ Alattvalói azonban gyűlölték őt, és követséget küldtek utána ezzel az üzenettel: ‘Nem akarjuk, hogy ez uralkodjék rajtunk!’ Ő azonban, amikor megszerezte a királyi méltóságot és visszatért, maga elé hívatta a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit szerzett vele. Jött az első, és azt mondta: ‘Uram, a mínád tíz mínát hozott.’ Erre azt mondta neki: ‘Jól van, jó szolgám, mivel a kevésben hű voltál, hatalmad lesz tíz város felett.’ Jött a második is, és így szólt: ‘Uram, a mínád öt mínát nyert.’ Ennek is azt mondta: ‘Uralkodj öt város felett.’ Aztán jött a következő, és így szólt: ‘Uram, itt van a mínád! Eltettem a kendőmben, mert féltem tőled, mivel szigorú ember vagy: elveszed, amit le nem tettél, és learatod, amit nem vetettél.’ Azt mondta neki: ‘A magad szájából ítéllek meg téged, gonosz szolga! Tudtad, hogy szigorú ember vagyok: elveszem, amit le nem tettem, és learatom, amit nem vetettem. Miért nem tetted hát pénzemet a pénzváltóasztalra, hogy amikor visszatérek, kamatostul kapjam azt vissza?’ Majd így szólt az ott állókhoz: ‘Vegyétek el tőle a mínát, és adjátok annak, akinek tíz mínája van.’ Azok így szóltak: ‘Uram, annak már tíz mínája van.’ Mondom nektek: ‘Mindannak, akinek van, még adnak, attól meg, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy uralkodjam felettük, hozzátok ide, és öljétek meg színem előtt!’ " Lukács 19, 11-27


2014. december 29., hétfő

Bizalom az Úr segítségében



"Én azonban örülök az Úrban, ujjongok üdvözítő Istenemben. Az én erőm az Úr, az Isten. A szarvaséhoz teszi hasonlóvá a lábam, felvisz a magasságokba." 

Habakuk 3, 18-19