A nyelvek értelmezésének adománya

Mivel a nyelveken való prófétai megnyilatkozás a beszélő és a hallgató számára egyaránt érthetetlen, Szent Pál azt mondja (1Kor 14-13): „Aki tehát nyelveken szól, az imádkozzék, hogy meg is tudja magyarázni." A magyarázatot - mely nem azonos a fordítással - néha az kapja meg, aki nyelveken prófétál, néha pedig a gyülekezet más tagja. 

Több formát ölthet, lehet például:
 

· Magyarázott prófécia.
· Jelentést hordozó lelki kép, »látomás« néven is ismert.
· Buzdító szentírási rész.

 
A magyarázatnak ezeket a formáit megkülönböztetésnek kell alávetni (lásd a lelkek megkülönböztetésének karizmájáról szóló bejegyzést itt), hogy megvizsgáljuk, az Úrtól vannak-e, vagy sem. Szent Pál azt mondja, nem szabad megengedni a nyelveken való prófétálást magyarázat nélkül, mivel így nem szolgálhatja a közösség szeretetben való épülését.

Forrás: Emmausz Közösség

Megújulás 2013. 3. szám

Az újság elérhető itt.

Gyógyító szentmise és imaest az Emmánuel Közösséggel

Gyógyító szentmise és imaest

2013. november 23.

Horváth Mihály tér, Plébánia templom 18.00-21.00 óráig

Program

·        17.30-tól (az alkalom végéig) szentgyónás

·        18.00 Program kezdése

·        18.02 Dicsőítés

·        18.15  Szentmise szokásos rendje a prédikáció végéig

o      Keresztségi fogadalom közös megújítása

o      Betegek szentségének kiszolgáltatása

o      Mise folytatása, áldozás, végén ünnepélyes áldás

·        kb. 19.30  Szentségimádás

o      Oltáriszentség kihelyezése

o      19.40-től: Közbenjáró ima

·        21.00  Zárás szentségi áldással

Karizmatikus találkozót tartottak Csíkszeredában

Október 12-én ezernyolcszáz résztvevővel tartották az Erdélyi Katolikus Karizmatikus Megújulás találkozóját Csíkszeredában, az Erőss Zsolt Arénában. Erdélyben több mint tizenöt közösség tartozik a karizmatikus megújuláshoz, és közel ezer tagja van. Az eseményről Dánél József írt beszámolót.

A nap előadója Damian Stayne, a Cor et Lumen Christi közösség alapítója volt. Az Angliából érkezett lelkipásztor tanításában arra buzdított, hogy merjünk hinni. Isten azt akarja, hogy az Ő dicsőségének részesei legyünk. Merjünk nagyot álmodni, nagy dolgokat elhinni. Fontos, hogy akarjunk szent életet élni, és ezt hatékonyan úgy tudjuk elérni, ha Isten jelenlétében élünk.  Ha hiszünk Jézus feltámadásában és erejében, csodák történhetnek az életünkben – fogalmazott a Cor et Lumen Christi közösség alapítója.

A nap zárásaként Tamás József püspök mutatott be szentmisét. Homíliája a hit évéből átvezetett a plébánia évébe, amely advent első vasárnapján kezdődik a Gyulafehérvári Egyházmegyében. „A plébánia évének az a célja, hogy ne akármilyen tagjai legyünk a közösségnek, hanem olyan tagjai, akiket áthat a hit, aki a hitéből kifolyólag tud a közösségért élni, tenni és cselekedni” – mondta a főpásztor.

Köszönetet mondott a lelkipásztoroknak, akik a napfolyamán gyóntatással vállaltak szolgálatot; mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy megvalósuljon a találkozó.

A következő erdélyi karizmatikus találkozót 2014. október 11-én tartják.

Forrás: Magyar Kurír

Lelki napok Zakariás atyával

Új Evangelizáció Konferencia

Képes beszámoló a XXII. Országos Karizmatikus Találkozóról

Varga László atya tanít

Varga László atya

Zselepszky Fábián atya

Zselepszky Fábián atya

Dr. Palánki Ferenc püspök úr

Dr. Marik József - könyörgések

Szentmise végén a köszöntések

Képek: Papp Tamás

Csóka P. János pálos atya szentbeszédeiből

A karizmákról

A Szentlélek I.

A Szentlélek II.

Pünkösd

János atya miséz a klastrompusztai búcsúban 2013. szeptember 15-én

Az Emmánuel Közösség nyitott estje fiataloknak

Az Emmánuel Közösség havonta egy alkalommal nyitott estéket szervez

16 és 26 év közötti fiatalok számára. 

Október 19-én, szerdán 19 órától

a nyitott este vendége Székely János esztergom-budapesti segédpüspök lesz. 

A rendezvény helyszíne: Budapest, XII. kerület, Táltos utca 16.

Az Élet és lélek sebeinek gyógyulása - Margaritha nővérrel

Ami nekem Új Húsvét után Új Pünkösdöt hozott

Az eredményeket és hatásokat szavakba önteni szinte lehetetlen. Az egész egy nagy csoda volt, máig tartó hatásaival.

Minden gondosan „egybevágott”, hogy feleségemmel –akiről nem igazán gondoltam volna, hogy egyáltalán részt venne velem egy lelkigyakorlaton – „véletlenül” rá tudjunk érni.

Alig pár héttel korábban végeztem el a számomra gyümölcsöző Szentlélek-szemináriumot, amely fogékonnyá tett a Szentlélekre, és a szívemben megkezdte az igazság kimunkálását. Hála érte Urunknak! Inkább feleségem számára kértem az Úrtól, hogy Őt és egy másik soproni résztvevő testvérünket gyógyítsa, erősítse meg és ha emellett, még számomra is ad némi ajándékot, szépen megköszönöm.

A lelkigyakorlaton általánosságban a Szentlélek munkálkodása, az Úr Jézus cselekvő, gyógyító jelenléte, a testvéri szeretet a lelkigyakorlat részvevői között, egymásra odafigyelés, támogatás, a szervezők figyelmessége, a vezetők tevékenysége bizony az Apostolok Cselekedeteit idézte, ami számomra akkor így vált igazán hitelessé, élővé és igazán fontossá.

Személyes tapasztalatok:

Feleségem alkalmi templomlátogató volt, langyos imaélettel és aktivitással. Előzetes várakozásaimat messze meghaladó derekassággal vett részt a gyakorlaton. A tanúságtételek, az előadások, és a saját tapasztalatok hatására komolyan veszi imaéletét, szűk és tágabb családjában és távolról sem vallásos munkahelyén többször is tanúságot tett tapasztalatairól, megvallja Urát, és átalakította életét. A lelkigyakorlat során két olyan koponyáján lévő nyirokcsomó szívódott fel, amiről néhány nappal korábban az orvosa azt nyilatkozta, hogy mivel csontos részen van, örökre megmarad. Aztán 2000-ben szentségekhez járult. (Korábban éppen csak megkeresztelt evangélikus volt.) Azóta az ő kezdeményezésére még egy alkalommal részt vettünk Margaritha nővér lelkigyakorlatán. És aztán elment a Szentlélek-szemináriumra is… A házasságunk és szerelmünk is megtisztult, felfrissült, új életet, új lendületet kapott az Úrban, a lelkigyakorlatra eredeztetően.

Saját bőröm tapasztalatai: A harmadik napi hajnali áhítatom közben Margaritha nővér képét láttam lelkemben megjelenni, és beszélgetni kezdtem vele németül lelki problémáimról. Ez eléggé meglepett… Egyszer csak egy fénylő keresztet láttam megjelenni, majd úgy éreztem, hogy lelki ráncaim kisimultak. Úgy gondoltam, hogy ilyen módon éltem meg gyógyulást, és erről több társamnak és az egyik tolmácsnak is említést tettem.

Két nappal később, bár a minden napra a húzott igekártyánk mindkettőnk részére mindig találó volt, az aznap reggeli az utalást nem értettem. (Ozeás prófétán át az Úr igazság esőjének hullatását ígérte, ami tudvalevően szabaddá tesz…) A nővér előadása és a következő csoportos dicsőítő ima viszont rádöbbentett és meg is szabadított keleti sportokkal és gondolkozással, a bűnös előéletemmel kapcsolatos számos – számomra rejtett – rendkívül kártékony megkötözöttségemtől.

Bizony hitbeli alapjaim hiányosságai jó táptalajt jelentettek a gonosz százféle támadásának. Elhittem, hogy az igazság nincs meg teljesen egyházunkban, mert vagy nem ismerik, vagy mert eltitkolják ( én szegény… ) és különféle pótlékokkal, most már látom bűnös módon éltem. Keleti meditációval pótoltam a lélek emelkedettségi igényét (mindezt a hajnali zsolozsma előtt), energiagyűjtő jógagyakorlatokkal akartam megszerezni a napomhoz szükséges erőt, ezoterikus kövekkel a „szükséges” szellemi hatásokat. A szinkretizmus, a New Age, az ezoterika teljesen megfertőzött eddigre, és ez szerintem addigi vélekedésem szerint jó is volt így. Mindenre vevő voltam. És mindent faltam Szepes Máriától Müller Péteren át Hamvas Béláig. Faltam az Elixír magazint, az Édesvíz kiadó könyveit és mindazt, ami ezeken keresztül a látókörömbe került. És bármit, ami hasznosnak ígérkezett. Mert a korszellemre, és a tudományra hivatkozva persze ez sem, meg az sem bűn, ez nem az ami a bibliában, a keresztény tanításban van nevén nevezve vagy lényegére mutatva van, hanem hasznos (mert mindig van néhány hivatkozott személyi kapcsolat, néhány vállalható idézet, vagy fénykép, ami a tévtanítást hitelesnek, a praktikát szükségesnek mutatni igyekszik- sajnos). És ez rendre távolabb vitt az Üdvözítővel való személyes kapcsolat lehetőségétől, süketté tett az igaz tanításra, vakká az Igére. Felsorolni lehetetlen, mi mindent el nem hittem, miközben magam jó katolikusnak gondoltam mindezek mellett. Annyi legyen jellemzésként elég, hogy a döntő munkát a Szentlélek vitte végbe, miközben saját magamtól 3 nap alatt végeztem 4 mély szentgyónást.

Megrázó volt szembenézni a szennyel és a megelevenedő Igazsággal. Micsoda megtapasztalás volt, hogy Jézus mindenre válasz, mindenre elég önmagában! Megismerhettem az Ő nagy jóvoltából, hogy hű és igaz az Úr!

A Jézus Szentséges Szíve nagykilenced vége felé tartottam  – a lelkigyakorlatot pedig a nagykanizsai Jézus szíve templom szervezte. Akinek füle van hallja meg! Áldott legyen Jézus Szent Szíve! Minden ígéretét valóban megtartja! Mind a lélekszeminárium, mind a gyógyulási lelkigyakorlat beleesett a nagykilencedem időszakába.

Két testi gyógyulást értem meg, amiből azt kiemelném, hogy 8 éve csontszáraz volt a szemem, nem volt könnyem, orvosok különböző műkönny-cseppekkel próbáltak kevés sikerrel segíteni ezen az egyébként fájdalmas és nehézkes nézést/olvasást eredményező nyavalyán.

Nemcsak visszanyertem könnyeimet, hanem a könnyek ajándékát is megkaptam. A Szentlélek Úristen pedig küldetést adott és elhalmozott ajándékaival.

A családi és ismerősi környezetnek feltűnt, hogy felöltöttem az Új Embert. Magam pedig érezni kezdtem, tapasztaltam a Lélek szédítő erejét és lobogását, a Szűzanya pártfogását és vezető kezét.

Amit tanultam, aktívan és gyümölcsözően igyekszem használni, és örömmel adni tovább.

Számomra a Szentév tavaszán a lélekszeminárium Új Húsvétot és a „Lélek sebeinek gyógyulása„ lelkigyakorlat Új Pünkösdöt hozott. Fellobbant a perzselő láng az otthonomban és a környezetemben.

Áldassék érte az Úr neve! Azóta pedig Margaritha nővér, John atya és Miklós atya missziója kiemelten szerepel napi imaszándékomban.

Németh Mihály - Sopron, 2000

Forrás: karizmatikus.hu