Mit jelent ez: "karizmatikus keresztény"?

Egy protestáns lelkipásztor írása, de nagyon elgondolkodtató katolikusok számára is. Kérem ne a tanításbeli különbözőségre figyeljenek, hanem arra, ami közös bennünk, ami előre visz. A Karizmatikus Megújulás minden keresztény egyházban jelen van és együtt építjük Isten Országát abban a felekezetben és környezetben, ahol éppen vagyunk.

Kérdés-felelet (egy nem oly rég megtért testvéremmel)

- Ön is karizmatikus keresztény?

- Igen

- Ez katolikus karizmatikus? Mert én ezzel nem vagyok tisztában. De én is karizmatikus hívő vagyok.

- Én nem tartozom a katolikus egyházhoz, 1979-ben tértem meg, és szabadegyházi hívő vagyok, az Úr gyermeke, és tanítványa.

- Értem. Karizmatikus keresztényből van több féle? Ne haragudjon ezekért a kérdésekért, de nem vagyok vele tisztában.

Válaszom, összefoglalóan: 

A karizmatikus keresztény a Szent Szellemmel betöltött keresztény, aki az Úr Jézus közelségében él. Mindazzal él, amit az Úr Jézus megígért neki a Bibliában.

1./ Az Úr Jézus azt mondta a tizenegynek, és a többi tanítványnak, hogy EL NE MENJENEK Jeruzsálemből, hanem VÁRJÁK MEG az „Atya ígéretét”. (Lk 24). Ez az ígéret a Szent Szellemmel való keresztség volt, a Szent Szellemmel való betöltetés. (Acs 1,4-5.) 

Amit az Úr ígért nekik, „erővel való felruházás a mennyből”. Olyan ajándék, amire SZÜKSÉGÜK VOLT, (Acs 1,8), hogy betölthessék a küldetést, ami azt jelentette, hogy hatalommal, erővel, hitelességgel bizonyságot tesznek az Úrról, és tanítvánnyá tesznek minden népet.

2./ Ez az ígéret az „Ábrahám áldása” volt, (erről a Gal 3,13-14-ben olvasol, és az 1Móz 12,1-3-ban), az az áldás, amit már Ábrahámnak megígért az Úr. 

Olyan áldás, amiben ott van az erő arra, hogy az ördög ellenében is, Isten országa törjön előre, és hozza el a gyógyulást, a szabadítást, a helyreállítást és az örök életet az emberekhez.

3./ Az Úr Jézus Krisztus is ezt az áldást kapta meg, a Szent Szellemmel volt felkenve, az Úr Szelleme volt rajta, hogy betöltse küldetését. (Lk 4,18-19.) 

Nem akarta, hogy tanítványai másként járjanak. Azt mondta nekik, hogy „amint Őt küldte az Atya, úgy küldi Ő is tanítványait”, és utána mondta nekik: „vegyetek Szent Szellemet!”. (Jn 20,21-22.)

4./ Akarta, akarja, hogy az újjászületés és a Szent Szellemmel való betöltetés legyen az életünk napi jellemzője. Akarja, hogy boldogok, és örvendezők legyünk, és ezt az örömteli életet adjuk tovább másoknak is. Ezért váltott meg bennünket. Ezt az ajándékot akarta elnyerni az Atyától. És el is nyerte. 

S amikor „elnyerte”, ki is töltötte azt – Acs 5,32. Látható és hallható módon. Világosan, nem elrejtetten, hanem nyilvánvalóan, ami tényleges változást vitt végbe a tanítványok életében. Bátrak lettek, tüzesek, és hirdették az Evangéliumot. Erővel. Az Igét is megértették, az üzenetük középpontjában az Úr Jézus Krisztus volt.

5./ Mindenkié ez? 

Nem csak az első tanítványoké volt? 

Igen. Mindenkié. Nincs korlátozás ebben. 

Az Acs 2,38-39 erről szól. „És a ti fiaitoknak… mindazoknak, akik messze vannak… akiket csak elhív Magának az Úr…” 

Elhívott téged? Igen? Akkor a tiéd az ígéret. Nem akar feltöltés, betöltés nélkül elküldeni. Azt akarja, hogy hiteles tanúbizonyság legyél egész életedben.

6./ Mindenki kap erről tanítást? 

Nem.

Vannak, akiket úgy tanítanak, hogy ez csak a múltban történt meg, mára nem vonatkozik. Ma már itt a Szentírás (amit mi is hiszünk, és amit mi is szeretünk), és ezért nincs már szükség a Szent Szellem ajándékaira, és arra, amit a Szent Szellem keresztség jelentett az első időkben. Ma már nem kell ez. Sőt, vannak, akik elmennek odáig, hogy egyenesen azt mondják, „az ördögtől van”. Ez szomorú. És hazugság. Ne dőlj be ennek a buta tanításnak.

7./ Sehol nem olvasom, hogy az Úr azt mondta volna, hogy visszavonja ajándékait. Ezért adta életét. 

Azért, hogy legyen egy olyan népe, (Tit 2,11-14.) akiket felkent, akik járnak az Ő vezetésében, akik elvégzik az Ő munkáját ezen a földön, akiket felszerelt ajándékokkal, és képessé tett arra, hogy járjanak az Ő küldetésében, hatalommal (az Ő hatalmával), és mennyei erővel (a Tőle kapott erővel). Miért állította volna le ezt? Nem olvasom sehol, hogy leállította volna, és nem is értelmes dolog. (Mk 16,15-20.)

8./ De az, hogy az ördög hazudjon, az nem újdonság számomra. Az ördög célja, hogy a keresztények: 

a./ ne tudjanak az ajándékaikról (amikért az Úr Jézus az életét adta)

b./ vissza legyenek tartva örökségüktől (ha nem tudnak róla, nem támad fel a hit, és nem öröklik)

c./ féljenek igénybe venni azt, ami nekik van elkészítve (hamis, megfélemlítő tanításokkal éri ezt el)

d./ ne törődjenek azzal, mit készített el nekik az Úr (félreterelő, figyelmüket máshová irányító eseményekkel, rendezvényekkel, programokkal, szervezetekkel, érvényesülési lehetőségekkel éri el ezt)

e./ felszereletlenül menjenek harcba

f./ ne is harcoljanak az ördög ereje ellen

g./ kész ténynek vegyék a betegségeket, a megkötözöttségeket, és megadják magukat ezeknek, mondván: „az Úr sújtott ezzel”. (Hamis megközelítés, hamis tanítás.)

Ez az ördög célja. Egy erőtlen, vak, tétlen kereszténység, ami nem támad rá az ő országára, és nem szabadítja ki a foglyokat. 

De a karizmatikus keresztényekre az jellemző, hogy az ördöggel szembeszállnak. És ezért z ördög nagyon ellene van annak, hogy a keresztények halljanak az örökségükről – amiért Jézus meghalt – és arról, milyen lehetőséget kaptak az Úrtól a győzelmes életre.

9./ A „karizmatikus keresztény”, az Úr ajándékaival él, és hiszi, hogy az Úr használhatja őt, munkájában, és napról-napra vezetését adhatja neki. 

A „nem karizmatikusok”, akik nem kapnak erről tanítást, talán vágynának rá, de nem ismerik, nem tudják, mit jelent a Szent Szellem ajándékaival élni. Sőt, inkább félelmet oltanak beléjük, „ellen-tanításokkal”, sajnos, és ezért ők általában, nem élnek a Szent Szellem ajándékaival.

10./ Az, hogy valaki „karizmatikus keresztény-e”, vagy sem, ez NEM FELEKEZETHEZ KÖTÖTT dolog, hanem inkább lelkületi, tanítási, hétköznapi-életbeli és viselkedési dolog. Vannak, akik a református, evangélikus, vagy katolikus egyházban élnek, és „karizmatikus keresztények” – hisznek abban, hogy a Szent Szellem kitöltetett, és betölt ma is, vannak ajándékai, amiket ma is ad, és lehet az Ő vezetésében járni, s harcolni az ördög országa ellen. Vannak, akik – bár más felekezethez tartoznak – de ugyanúgy járnak a Szent Szellem munkáiban, mint azok, akik esetleg kisegyházi hívők, vagy „nem történelmi egyházi” keresztények. Tehát ez nem felekezeti kérdés.

11./ Elsősorban azok tudnak így, a Szent Szellem közelségében járni, és Vele, ajándékaiban is együtt munkálkodni, akik kapnak erről tanítást, és ezért feltámad bennük a hit. Az ilyen testvérek élnek az Úr ajándékaival, igénylik, kérik, várják, és hittel fogadják, s használják is őket. 

Jó állapot. 

DE! 

De azért még egyet el kell mondanom. Minden tapasztalatom arról beszél, hogy még ez – az Úr ajándékairól való tanítás, és az, hogy valaki az Úr ajándékaival él és szolgál – sem biztosíték önmagában semmire. Mert, az Úrnak való odaszánás, az Isten félelme, az Úr szeretete az, egyedül, ami az Ő közelségében tart. (És az alázatosság, s az engedelmességre való készség. Az Igének való alárendeltség, és az, hogy mindenkor nyitott vagy arra, hogy az Úr inthessen téged.)

Vannak, akik nem járnak az ajándékokban, de mégis szeretik az Urat, és példaértékű az életük. És ugyanakkor, vannak, akik ajándékokról beszélnek, és lehet, hogy tesznek is csodadolgokat, de Jézust nem lehet felismerni rajtuk... ez szomorú állapot. A Mt 7,22-23-ban van róla szó, hogy lesznek, sajnos, olyanok, akik nem teremték meg a megfelelő gyümölcsöt, és egy nap, számon kérik az Urat, hogy hogyan van az, hogy ők csodadolgokat tettek, és most még sem mehetnek be... őrizzen meg ettől az Úr.

12./ Nem mindenki kap világos tanítást a Szent Szellem dolgairól. 

Vannak, akiknek pont az ellenkezőjét tanítják. Van, akinek azt mondják, hogy a nyelveken szólás pl. „az ördögtől van”. 

De ez nem igaz.

Az Úr nem vonta vissza ajándékait. Nem hagy felfegyverzés, szerszámokkal való ellátás nélkül. Ő betölt mindazzal, amit Ő elkészített, megajándékoz vele, mert AKARJA, hogy mindezekben járj, ezeket használd, és ezekkel végezd az Ő munkáját.

13./ Sokszor arra hivatkoznak, akik ilyen „ellentanítást” képviselnek, hogy „nézd csak meg a karizmatikusok életét”, és mutogatnak lelkészek, prédikátorok, vagy „hétköznapi keresztények” bűneire. És, sajnos, lehet is mutogatni, mivel vannak. (Te ne engedd, hogy az életedben eluralkodjon bármilyen bűn is… harcolj ellene, mert az ördög mindig megkeresi, hogy mutogathasson rá. Ha előkapott is valami, ha bármibe belesodródtál is, ha bármi történt is, amivel az ördög lehúzott, azonnal rendezd el. Menj az Úr elé, siess, rendezd, és kérj bocsánatot, alázd meg magad, és ne hagyd, hogy fogása legyen rajtad az ellenségnek. Ne tűrj meg bűnt az életedben.)

Tudod, sokszor ezek az ujjal mutogatások, a mások bűneire való hivatkozások, csak azért történnek, hogy legyen mivel igazolni a lustaságot, vagy önző, képmutató életet, amiből hiányzik az Úr ereje.

Figyelj! Ne értsd félre. Nem mindenki ezért „mutogat ujjal” mások bűneire. Van, aki saját tanítását támasztja alá mások bűneivel, vagy követőit akarja megtartani maga mellett. Van, akinek nincs más érve, és van, akit tényleg botránkoztat, amit lát, hall, és tényleg elbizonytalanít, még az Úr ajándékaiban is, az, hogy másokat visszaélni lát ezzel. 

Nem ítélkezünk, nem bántjuk mások vélekedéseit, de nem kell beadni a derekunkat mindennek, amit hallunk. Ugye? 

Ha mások bűneiről van szó, ez 

aa./ figyelmeztetés nekünk, hogy ne tegyük, 

bb./ jelzés, hogy az ördög nagyon szemtelen, nagyon kísért, és meg kell állni az Úrban, 

cc./ tanulhatunk belőle, hogy mit ne kövessünk, 

dd./ imádságra indít bennünket, esedezésre, azokért, akikről hallottunk, és saját magunkért és környezetünkért, hogy az ördög ne tudjon elbuktatni bennünket.

De azt ne felejtsd el, hogy az utolsó időkben – azt mondja az Ige – lesznek az emberek önmagukat szeretők, akiknél megvan a kegyesség (a keresztény, tanítványi élet) LÁTSZATA, de megtagadják annak EREJÉT. És ezeket kerüld. 

Ez képmutató élet. Erről szól az Ige (2Tim 3,1-12.) 

Az „ujjal mutogatás”, mások bűneire, pont ezt takarja, sokszor. Lustaságot, önző, kényelmes életvitelt, amibe nem fér bele, hogy az Úr indít, és ott kell hagynod, ami olyan jól esik.

A tanítványi élet egy szüntelen készenlétben álló életvitel. Az ajándékokkal való élet is egy szüntelen készenlétben álló életvitel. A Szent Szellem mindig szólhat – és ha hallgatsz Rá, akkor nem biztos, hogy pont úgy ér véget a napod, ahogy tervezted, nem biztos, hogy akkor, és nem biztos, hogy azzal. De, ha az Úrra hallgatsz – ajándékaiban jársz – mindig áldás lesz rád nézve, és másokra nézve. Szolgálni fogsz – mert az ajándékok „haszonra adattak” – és áldására leszel másoknak, mert az ajándékok áldást hordoznak, nem csak neked, de másoknak is. Építésre adattak.

Hát, úgy hirtelen, ezt jelenti a „karizmatikus kereszténység”.

KIEGÉSZÍTÉS 

Hogyan határozom meg én magam, hogy "hová tartozom"?

1./ Még valami.

Én leginkább nem így határozom meg magamat, nem így nevezem magam, hogy „karizmatikus keresztény”, mert ebben egy fajta elválasztás van, másoktól. Sokszor úgy érezhetik mások, hogy lenézed őket, ha ilyen névvel nevezed magad, mintha ők „kevesebbek” lennének – nem feltétlenül azért, mert tényleg lenézed őket, hanem azért, mert másoktól ezt kapták, korábban. 

Szóval, én nem használom ezt a meghatározást, ha másoknak bemutatkozom, hanem egyszerűen annyit mondok: „az Úr Jézushoz tartozom. Az Ő tanítványa vagyok”.

Ha a kereszténységemre kérdeznek – szervezeti hovatartozásomra (mert általában ez érdekli a világot, nem a tanításunk) – akkor azt szoktam mondani, hogy „szabadegyházi” vagyok, ami jelzi, hogy nem „történelmi egyházi” (amiben megint csak nincs semmi lenézés, elvetés, elítélés, az én értelmezésemben). Ha az emberek érdeklődnek, akkor általában ezt szoktam mondani.

Ha még kérdeznek, elmondom, hogy „protestáns” vagyok, ami megint ugye azt jelenti, hogy (1) hiszek az evangéliumban, az Igében, vagyis abban, hogy (2) egyedül a hit által, (3) egyedül a Megváltó Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása által üdvözülök, (4) egyedül kegyelemből, nem pedig jó cselekedetekből.

Ha még tovább kérdezgetnek, már a keresztény életemről beszélek, arról, hogy hogyan járok az Úrral, hogyan vezet, hogyan hozom meg döntéseimet, mit jelent nekem a Biblia, az Ige, és hogy ma is lehet Jézussal találkozni. S már ott is vagyunk az evangélizációnál.

Az emberek sokszor az általuk ismert neveket akarják hallani tőlem: „mi a véleményed a hitgyüliről”, mit szólsz a „katolikusokhoz”, stb. 

Őrzöm magam attól, hogy kritizáljam testvéreimet, bármilyen felekezethez tartoznak is. 

Még Jehova tanúiról is tisztelettel beszélek, és közben tudom, hogy az Úr őket is keresi. 

Nem bántom azokat, akik a Biblia alapján, valamilyen más felekezetnél vannak. Ha még nem születtek újjá, akkor azzal van a baj, hogy még nem születtek újjá, és nem a felekezetükkel.

De, ha nagyon kérdezgetik, (főként, ha magukra érvényesen kíváncsiak arra, mi a véleményem), megmondom: MINDEN azon múlik, milyen igehirdetést hallgatnak. Milyen a lelkész – pap – újjászületett-e, vagy sem. Ha igen, akkor élő igehirdetés lesz, remélhetőleg, és akkor meghallhatják az Úr szavát, és ők is újjászülethetnek.

Ha már újjászületettek, és bizonytalanok, hogy jó helyre járnak-e, a legnagyobb tisztelettel, ilyenkor kérdezni szoktam. Mindig arra vagyok kíváncsi, hogy mennyire van középpontban a Biblia a gyülekezetben, az igehirdetésben, és a hétköznapi életben. Mennyire van világos üzenet a bűnnel kapcsolatban, van-e élő közösség, imádkoznak-e, szeretik-e az Úr Jézust.

De ez már kicsit távolabb vezet az eredeti kérdésedtől. Minden esetre, az, hogy „karizmatikus keresztény” vagy, azt jelenti, hogy jársz az Úr ajándékaiban, betöltekezel Szent Szellemmel, és engeded, hogy vezessen téged hétköznapjaidban, az Úr munkájában, és mindennapi döntéseidben.

Légy áldott, miközben használod ezeket, soha ne fuvalkodjon fel a szíved, légy kész mindenkivel, aki az Urat szereti, és Neki adta az életét, közösségben lenni, légy kész mindenkivel együtt munkálkodni az Úr Jézus dicsőségére. 

Ez fontos tulajdonság. 

Ha mások nem akarnak veled együtt munkálkodni, az más. Ilyenkor nézd meg, miért! Van-e valami tulajdonság, valami bosszantó, vagy akadályozó tényező benned, amiért ez a helyzet. De ha nincs, ha minden rendben van, ha az Úr mutatja, hogy mehet tovább minden úgy, ahogy eddig, akkor alázd meg magad, és fogadd el, hogy vannak más fajta tanítások is, sajnos, és nézd el a téged bántó, kritizáló viselkedést. 

Persze, ne add alá magad, hanem maradj meg abban, amit megértettél az Úrtól, amit vettél az Úrtól, és ahogy megismerted az Urat, amikor megtértél, és betöltött a Szent Szellem. Ebből ne engedj, ebben ne köss kompromisszumot, mert azzal vesztessé tehetne az ördög. 

De ha engedsz az Úrnak, és végzed az Ő munkáját az Ő eszközeivel, ajándékaival, ahogy Ő tanított rá, és vezet téged, boldog leszel, és meglátod a gyümölcsöket is. Ő mindazt, amit adott, és ad, gyümölcsözésre adja. 

A próféciát, a jeleket, a gyógyulásokat, a szabadítást is – gyümölcsözésre. Hogy az emberek megismerjék Őt, és az ördög országa visszaszoruljon. Legyen változás az életekben, és legyen egyre több tanítvány, akik az Ő országát viszik majd előre. Ezért adja a kincseket, ezért hozza elő az ajándékokat, ezért jársz Vele az Ő Szent Szellemének vezetésében – és ha kevéssé látod ezt az életedben, imádkozz, kérd az Urat, vezessen, tanítson, és hozza fel ajándékait, hogy tovább tudj lépni, és több gyümölcsöt tudj teremni. Ez mennyei kérés. Az Úr kedves gondolkodása, és gondoskodása. Ajándék. Légy áldott. Járj az Ő szabadságában. Ámen.

2./ És még valami: az ajándékok erre a földre valók, odaát eltűnnek, megszűnnek. (1Kor 13.) 

De ezen a földön harci fegyverek, segítséget jelentenek abban, hogy betöltsük elhívásunkat, és amit az Úr ránk bízott, a szolgálatokat. Ezért fontosak. 

De az ajándékok „nem minősítenek”. Nem lesz jobb tőlük valaki, vagy rosszabb, ha nincsenek ott az életében, hanem a szívünk, az Úrral való elkötelezett kapcsolatunk az, ami az életünket minősíti... smile hangulatjel

3./ Az „igazi” karizmatikus ember: 

a./ Szereti az Urat

b./ Szereti embertársait

c./ Szereti keresztény társait

d./ Nem gondolja, hogy ő felette van másoknak

e./ Kéri az Urat, hogy vezesse őt

f./ Vágyik arra, hogy szolgálhassa az Urat, minden ajándékával, amit megkapott

g./ Vágyik a hasznos(abb) ajándékokra, vágyik arra, hogy az Úr továbbvigye

h./ De nem hűtlen azokban, amiket megkapott, hanem teszi, amit az Úr rábízott, kicsiben és nagyban.

i./ Boldog Jézussal

j./ Büszke az Urára

k./ Mindig Jézust dicsőíti meg

l./ Szereti az Urat megdicsőíteni

k./ Szereti Jézusról beszélni – bizonyságot tenni

m./ Szereti az Igét

n./ Kívánja az Igét

o./ Tudja, hogy az Igéből erősödik meg az élete, és marad irányban mindenkor

p./ Tiszteli az Igét

q./ Egyre inkább megérti az Igét, a Szent Szellem által, egyre inkább, és egyre közelebbről, egyre gazdagabban

r./ Engedelmes

s./ Enged az Igének, enged az intésnek, enged az Úr vezetésének

t./ A jövőt tartja szeme előtt – várja vissza az Urat, de végzi az Úr munkáját, végzi az Ő szolgálatát, végzi, amit az Úr rábízott

u./ Állhatatos abban, amivel az Úr megbízta

ü./ Hűséges

v./ Szeretetben jár, és hitben jár, mert az Úr ezt munkálja benne, minden ajándéka által

z./ Tudja, hogy a Krisztus Teste ezen a földön, Urát szolgálja, Ura dicsőségében jár és marad meg mindenkor, és egy nap Vele lesz közösségben, az elragadtatásban, és a mennyei trónszék előtt is. Ehhez igazítja életét.

Karizmatikus kereszténynek lenni jó.

De tanítványi kereszténynek lenni is jó.

És harcos kereszténynek lenni is jó.

Tudatos tanítványként élő, közösségben gondolkodó kereszténynek lenni is jó. 

Ezek nem ütik egymást. Nem zárják ki egymást. Nem ellentétei egymásnak. 

Sőt.

Légy áldott, kedves „karizmatikus keresztény” testvérem, és soha ne nézz le másokat, soha ne ítéld el azokat, akik más tanítást kaptak, és nem látnak a szellemi ajándékokban (kegyelmi ajándékokban) tisztán. Értsd meg őket, és járj velük szeretetben, közösségben, és szolgáld a te Uradat alázatosságban. Ez megőriz majd téged. 

Légy áldott, és bátor, ugyanakkor, mindenben engedni a te Uradnak, amiben indít, amerre vezet, és amit benned munkál. 

Légy áldott, légy bátor, és légy hűséges, mindabban, amit neked megmutatott, és légy tüzes, ne engedj abból, amit kaptál, amilyennek a te Uradat megismerted. 

Légy áldott, és győztes. Jézus nevében. Végig, ebben a földi életedben. Végig, és minden napon, teljességgel. Az Úr Jézus dicsőségére. Ámen.

Dr. Kováts György lelkipásztor

Forrás: Facebook