Az igaz áldozata

„Az igaz áldozata öröm az oltárnak, kellemes illata felszáll az Úr elé. 

Kedves az igaz ember áldozata, nem felejti el az Úr, amit felajánl neki.” 

Sirák 35, 5-6

Nyílt napot tart a Nyolc Boldogság Közösség

November 24-én nyílt napot tart a Nyolc Boldogság Közösség Budapesten, az Üllői út 75. szám alatti Örökimádás templomban. 

Szeretettel várják azokat, akiket érdekel a közösség élete, lelkisége, vagy akik a Krisztus iránti elköteleződés lehetséges útjait kutatják, szerzetességben, családos életben vagy egyedülállóként. Olyan témákról hallhatnak, mint az imádság, a közösség szolgálatai az egyház különböző területein, megismerhetnek személyes hivatástörténeteket, betekinthetnek a közösségi élet hétköznapjaiba. 

A program de fél 10-kor reggeli dicsérettel kezdődik és körülbelül este 10-ig tart; a nap folyamán bármikor lehetőség van bekapcsolódni. Az érdeklődőket a templomban várják. Kérik, hogy ebédet mindenki vigyen magával.

Tűzoszlopot adtál vezetőül

„Szentjeidnek azonban ragyogó világosság támadt. Mikor azok hallották hangjukat, de alakjukat nem látták, boldognak magasztalták őket, hogy nem gyötrődnek. Hálálkodtak, hogy a bántalmazások ellenére sem ártottak nekik, és bocsánatot kértek az ellenségeskedés miatt. Nekik meg tűzoszlopot adtál vezetőül az ismeretlen úton, ártalom nélküli napot a dicső vándorláshoz. Azok persze megérdemelték, hogy a világosságtól megfosztva a sötétség rabjai legyenek, mivel fogva tartották fiaidat, akik által a törvény el nem múló világosságát kellett kapnia a világnak.” Bölcs 18,1-4

Hivatkozás Isten sugallatára

Adja meg nekem az Isten, hogy bölcsen beszéljek és ahhoz méltóan gondolkodjam, aminek részese lettem! Mert ő irányítja a bölcsességet és vezeti a bölcset. Hiszen a kezében vagyunk mi magunk, a szavaink, egész értelmünk és minden ügyességünk. Mert ő adta nekem a dolgok biztos ismeretét, hogy értsem a világmindenség szerkezetét és az elemek működését, az idők elejét, végét és közepét, a napfordulat változását és az évszakok váltakozását, az év lefolyását és a csillagok állását, az állatok természetét és a vadállatok indulatait, a szellemvilág hatalmát és az emberek gondolkodását, a növények különbségeit és a gyökerek gyógyító erejét.Mindent megismertem, ami el volt rejtve s ami látható volt; mert a mindeneket művészien alakító bölcsesség megtanított rá. Bölcs 7,15-21

Fürjeket adtál nekik táplálékul

Népeddel azonban, ahelyett, hogy fenyítetted volna, jót tettél. Gyötrő éhségük csillapítására - csodálatos eledelt - fürjeket adtál nekik táplálékul.  Bölcs 16,2

Mert Isten kegyes és irgalmas

"Mert Isten kegyes és irgalmas, megbocsátja a bűnöket a szorongatás napján, 

és megvéd mindenkit, aki őt igazságban keresi." Sirák fia 2,13

Gyógyító imaest az Emmánuel Közösség szervezésében

Légy bölcs, fiam

„Légy bölcs, fiam, és szerezz örömet szívemnek, akkor gyalázómnak meg tudok felelni. Amikor az okos bajt lát, elrejtőzik, a balgák továbbmennek, aztán kárát vallják.” Péld 27,11 

„Figyelj, fiam, és légy bölcs, a szívedet vezesd egyenes úton.” Péld 23,19

Az Úr a tiszta szívűeket szereti

„Az Úr a tiszta szívűeket szereti, akinek sima a nyelve, annak a király a barátja.” Péld 22,11

Karizmatikusság és hagyománytisztelet

Alig negyven éves a Franciaországban létrejött Nyolc Boldogság Közösség, de már minden kontinensen megtalálható. Hazánkban is egyre többen ismerik. Mikovics Krisztina nővért, a homokkomáromi közösségi centrum koordinátorát kérdezzük a közösség történetéről, lelkiségéről és feladatairól.

Hogyan és mikor alakult meg a közösség? 
Ha azt mondom, hogy közösségünket egy pizzériában alapították, valószínűleg többen hitetlenül csóválják a fejüket. Pedig ez az igazság! Alapítónk – Efraim testvér – erről így ír a Kései esők című könyvében: „Jo születésnapja alkalmából mind a négyen összejöttünk a város egyik pizzériájában. Senki sem emlékszik, hogy ki ejtette ki ezeket a további életünkre nézve sorsdöntő szavakat: »Mi lenne, ha közösségben élnénk?«” Ez 1973. május 25-én, Franciaországban történt. A négy jelenlévő: Efraim és felesége Josette Croissant, Jean- Marc és felesége Mireille Hammel. Az alapító házaspárok megtapasztalták saját életükben az élő és cselekvő Krisztust, és arra éreztek indíttatást, hogy közösségben élve tegyenek tanúságot az isteni szeretetről. Számukra a „közösség nem emberi terv vagy vágy gyümölcse; máshonnan, messzebbről jövő bizonyosság volt és maradt.” (Efraim) Hamarosan más házaspárok és egyedülállók is csatlakoztak hozzájuk. Idővel néhányan az Isten Országáért vállalt szüzességre éreztek hívást, és a szegénység, tisztaság és engedelmesség evangéliumi tanácsai szerint magánfogadalmat tettek. Szintúgy akadtak olyan testvérek, akik a papi hivatást választották. Az első Franciaországon kívüli házaink Afrikában és Izraelben jöttek létre; ma már minden kontinensen jelen vagyunk, kb. 700 fővel.

Magyarországon hány főt számlál a közösség, hol vagytok megtalálhatók? 
Jelenleg Magyarországon tizenheten vagyunk (1 szerzetespap, 9 szerzetesnővér, 7 jelölt) és két helyen élünk, szolgálunk: Budapesten (Örökimádás Lelkészség) és Homokkomáromban. Ugyanakkor, ha közösségünket mint Lelki Családot tekintjük, ennél sokkal többen vagyunk: több házaspár és fiatal tartozik hozzánk, különböző kapcsolódási formákban. 

Mit értesz ez alatt: lelki család? 
A Nyolc Boldogság Közösség, mint Krisztushívők Hivatalos Társulása, jogi személyiséggel rendelkezik Toulouse érsekének jóváhagyása alapján, azzal a céllal, hogy a Megszentelt Élet Új Lelki Családjává váljon a 605. kánonnak megfelelően. Az 1983-as egyházi törvénykönyv lehetővé teszi a megszentelt élet új formáinak létrehozását. Ezek olyan lelki családok, amelyeket két-három ág alkot: egy szerzetesnői ág, egy szerzetes- papi ág, és a családok, egyedülállók részére egy laikus ág. Ezt láthatja a látogató akkor, ha közösségünk valamelyik házába érkezik. Több ilyen lelki család létezik már szerte a világon. Magyarországon rajtunk kívül két közösség működik még, a Verbum Dei és a Das Werk. Ez az egyházjogi struktúra lehetővé teszi, hogy szerzetesek és világiak közös missziókat, apostolkodásokat végezhessenek. Szorosabb kapcsolatok kiépítésére ad lehetőséget, mint a sokak által ismert harmadrendi kapcsolódási forma. A II. Vatikáni Zsinat új távlatot nyitott a világiak és szerzetesek együttműködése terén. A megszentelt élet új formája – vagyis a lelki család – ennek egy megvalósulási formája.

Minden új közösség azt gondolja magáról, hogy úgy él és olyan módon cselekszik, ami még nem fordult elő a világ- és az egyháztörténelemben. Hamar kiderül, hogy ez nem egészen így van. Ugyanakkor a Szentlélek mindig a kor kihívásaira válaszolni tudó szenteket és közösségeket formál. 

Azon túl, hogy modern közösségi formában éltek, milyen egyéb sajátossága van a közösségnek? 
Minden új közösség azt gondolja magáról, hogy úgy él és olyan módon cselekszik, ami még nem fordult elő a világ- és az egyháztörténelemben. Hamar kiderül, hogy ez nem egészen így van. Ugyanakkor a Szentlélek mindig a kor kihívásaira válaszolni tudó szenteket és közösségeket formál. Ilyenek voltak a maguk idejében pl. a ferencesek vagy a jezsuiták, a 20. században a Szociális Testvérek Társasága. Nem tudom, eredetiségnek számít-e, de nekünk pl. nincs meghatározott apostoli feladatunk, mint pl. a tanító rendeknek. Ha szükséges, kórházat vezetünk, vagy árvaházat (pl. Afrikában); ha az egyházmegyének rádióra van szüksége, akkor abban kötelezzük el magunkat (pl. Franciaországban); ha vannak közöttünk művészek, akkor ők a festészeten, szobrászaton, építészeten keresztül hirdetik Krisztust; ha a fiatalok a nyarat a strandon töltik, akkor oda visszük nekik az evangéliumot. Foglalkozunk fiatalokkal és idősekkel, egyedülállókkal és házaspárokkal; vannak házaink, ahol a csendes ima és a kétkezi munka a hangsúlyos, és vannak lelkigyakorlatos házaink, ahol évente több száz ember is megfordul.

Karizmatikusság és hagyománytisztelet – megfér a kettő egymás mellett? 
Miért ne férne meg? Ez jellemzi az egész Egyházat. Ha bármelyik is hiányzik egy közösség életéből, akkor – véleményem szerint – nem vár rá hosszú és gyümölcsöző élet. Azonban pontosítanám, hogy mit értek „karizmatikusság” alatt: a Szentlélekre nyitottan élni és cselekedni, és minden képességünket, tehetségünket Isten dicsőségére használni. Engedni, hogy Isten Lelke átjárjon, meglepjen bennünket és rajtunk keresztül az embereket. Több állandó imaszándékunk is van: csütörtökön például azért imádkozunk, hogy Isten erősítse meg jelekkel és csodákkal az evangélium hirdetését szerte a világon. A puszta emberi erő és okosság nem elegendő (de elengedhetetlen). A hagyomány pedig számunkra olyan kincs, amit az Egyház ad nekünk, és amiből meríthetünk. Nem nekünk kell mindent újonnan kitalálnunk. 

A szerzetesközösségeknek van egy küldetése, és törekednek annak a gyakorlatban való megvalósítására. A ti hivatásotok mire szól? 
Mint minden közösség, mi is próbáljuk megfogalmazni, hogy mi az alapító karizmánk: a Szentlélek megtapasztalása (személyes „pünkösdi tapasztalat”), a vágy Isten országának beteljesedése után. Mindez megmutatkozik az életállapotok kommuniójában és a változatos apostoli szolgálatokban. Az apostoli szolgálatokról fentebb már beszéltem. Ami még fontos számunkra, azt öt imaszándékban fogalmaztuk meg. Ezek: Isten Országának eljövetele; a keresztények egysége; hivatások az Egyházban (nemcsak papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk, hanem szent családokért is); jelek és csodák az evangélium hirdetésében; illetve, hogy a zsidó nép „növekedjék a szövetségéhez való szeretetben és hűségben”. Ezekért nem csak imádkozunk, hanem – különböző formákban – megjelennek a hétköznapi életünkben is, pl. közösségi házainkban sok ikon található. 

Közösségetek tagjai tudomásom szerint legtöbben húszas, harmincas éveikben járnak. Miben más a mindennapi életetek, mint más fiataloknak, és miért választottátok ezt az életformát? 
Már negyvenesek is vannak köztünk! Külföldön pedig még ennél idősebb közösségi taggal is találkozhatunk (hiszen van, aki a 70-es évek óta hűségesen szolgálja Istent!). Meghatározott napirend szerint élünk, amiben helye van a közös és egyéni imádságnak (kb. 3 óra naponta), az egyszerű házi munkáknak és az apostoli feladatoknak. Sőt, ezek mellett többen még tanulunk is! A Közösségben élő szerzetesek hármas fogadalmat tesznek (szegénység, engedelmesség és tisztaság). A fogadalmak pedig nem csupán elvek. Elengedhetetlen, hogy „megtestesüljenek” a hétköznapi életben is; pl. engedélyt kérünk az elöljárótól, ha moziba szeretnénk menni. Bár, teszem hozzá, ez nem olyan gyakori. A testvéri élet is nagyon hangsúlyos. Az imádságok mellett például a közös étkezés, sőt még a közös mosogatás is nagyon fontos. (Ez utóbbi kifejezetten közösségépítő.) Hogy miért választottuk ezt az életformát? Erre általánosságban nem tudok válaszolni. Mindenkinek megvan a személyes motivációja. Amit én látok a testvéreimben, az nagy vágy arra, hogy Istent az életük középpontjába helyezzék, és teljesen készségesek legyenek Isten és az emberek szolgálatára. Meghatározó szavak a „mindent”, „teljesen”, „szeretetből”. 

„A Közösségben élő szerzetesek hármas fogadalmat tesznek (szegénység, engedelmesség és tisztaság). A fogadalmak pedig nem csupán elvek. Elengedhetetlen, hogy „megtestesüljenek” a hétköznapi életben is.” 

Sokakkal találkoztam, akik, miután elmentek az általatok szervezett Táborhegyi Napokra, következő nyaraikat már ezzel együtt tervezték, olyan hatással volt rájuk. Mi jelenthet számukra vonzerőt? 
A testvéri közösség, Isten érintése, a szentmisék méltósága és szépsége, az imádságok sodró lendülete, a csend az Oltáriszentség előtt… és még sorolhatnám. 

Kapcsolódhatnak hozzátok ezek a fiatalok valamilyen más módon, ha konkrétan nem szeretnének belépni a közösségbe? 
Igen. Öt évvel ezelőtt indítottuk el a Bárány Tanítványai képzést, amihez elköteleződés is tartozik. A Bárány Tanítványaira úgy tekintünk, mint Lelki Családunk fiatal tagjaira. A képzés 3 éves (négy hétvége Homokkomáromban), és 16-35 éves felnőttek jelentkezhetnek rá. A képzés célja, hogy a résztvevő fiatalok képesek legyenek szavaikkal, tetteikkel és életvitelükkel Krisztust és a krisztusi értékeket képviselni a világban. A Bárány Tanítványaival együtt szolgálunk pl. a Tábor- Hegyi Napokon, de segítenek nekünk év közben is. 

Az ő számukra mennyire élhetők az általatok képviselt irányelvek? 
Ezt tőlük kellene megkérdezni! A viccet félretéve, nem kérünk tőlük mást, mint amit az Egyház, ezek: rendszeres imaélet, rendszeres Szentségekhez járulás, a testvéri közösség megélése, elköteleződés valamilyen egyházi szolgálatban, tisztaság megélése a házasságig. Mindezt egy Lelki Család támogatásával, vezetésével tehetik meg. Többen tanúságot tesznek arról, hogy érzik: nincsenek egyedül, és hogy az elköteleződésük tartja meg őket a hétköznapokban. 

Röviden összefoglalva: mit jelent számotokra ma kereszténynek lenni? 
Röviden?! Mint minden korban: Krisztus tanítványaivá válni olyan módon, hogy az emberek Őt lássák meg bennünk! 

Dormán Júlia

Forrás: A Szív lelkiségi és kulturális folyóirat