Pünkösdi himnusz

(Beata nobis gaudia)

Boldog örömre visszatért 
az évköre nagy ünnepért! 
Midőn a Lélek vígasza 
suhant le tanítványira. 
A Tűz lobogó lángokon 
titkos jelt: nyelvet rájuk ont. 
Hogy szívük áradó legyen, 
szeretve égjen tüzesen! 
Mindenki nyelvén szólának; 
riadva hallja pogányhad! 
Hiszi: hívőket bor hevít, – 
de lelkük Lélektől telik! 
Küld ezzel Isten titkos jelt, 
hogy Húsvét szentidő letelt. 
Nagy Ötvenes – lejárt körén 
Sínáról fénylik új Törvény^[1]… 
Most, – kegyárasztó Istenünk – 
arcúl borulva esdeklünk: 
Égből még egyre ránk bocsásd 
Szentlelked, kincs-kiáradást… 
Egykor, megszentelt szíveket 
Jóság malaszttal töltetett… 
Bocsáss meg minden bűnt nekünk, 
békélt szív ülje ünnepünk!

(Szent Hiláriusnak tulajdonított himnusz)

1. Az ötven jubiláris szent szám; adósság engedés, rabszabadítás az 50. évben; a Vörös tengeren átkelés 50. napján, a Sínai hegynél köt Isten szövetséget, ád Tízparancsolatot.

Forrás: Piaristák

1. Beata nobis gaudia
   Anni reduxit orbita,
   Cum Spiritus paraclitus
   Illapsus est Apostolis.
2. Ignis vibrante lumine
   Linguæ figuram detulit,
   Verbis ut essent proflui,
   Et caritate fervidi.
3. Linguis loquuntur omnium,
   Turbæ pavent Gentilium:
   Musto madere deputant,
   Quos spiritus repleverat.
4. Parata sunt hæc mystice,
   Paschæ peracto tempore,
   Sacro dierum circulo,
   Quo lege fit remissio.
5. Te nunc Deus piissime
   Vultu precamur cernuo,
   Illapsa nobis cœlitus
   Largire dona Spiritus.
6. Dudum sacrata pectora
   Tua replesti gratia:
   Dimitte nostra crimina,
   Et da quieta tempora.
7. Deo Patri sit gloria,
   Et Filio, qui a mortuis
   Surrexit, ac Paraclito.
   In sæculorum sæcula.

Forrás: http://www.cathcorn.org