Ferenc pápa katekézise az általános
kihallgatáson
A szerda délelőtti általános kihallgatáson Ferenc pápa a Szentlélek működéséről szólt, aki az Egyházat és mindnyájunkat elvezet az Igazságra. Jézus maga mondja tanítványainak: „a Szentlélek elvezet titeket a teljes igazságra” (Jn 16, 13), mivel Ő maga „az Igazság Lelke” (vö. Jn 14,17; 15,26; 16,13).
A szerda délelőtti általános kihallgatáson Ferenc pápa a Szentlélek működéséről szólt, aki az Egyházat és mindnyájunkat elvezet az Igazságra. Jézus maga mondja tanítványainak: „a Szentlélek elvezet titeket a teljes igazságra” (Jn 16, 13), mivel Ő maga „az Igazság Lelke” (vö. Jn 14,17; 15,26; 16,13).
Olyan korban élünk, amikor eléggé szkeptikusak vagyunk az igazsággal
szemben. XVI. Benedek gyakran beszélt a relativizmusról, amely azt állítja,
hogy semmi sem végleges, az az igazság, amit mi annak tartunk, vagyis az
emberek egyetértésének eredménye. Felmerül a kérdés: létezik-e valóban „az”
igazság? Mi „az” igazság? Megismerhetjük-e az igazságot?
A pápa utalt Poncius Pilátusra, a római helytartóra. Amikor Jézus kinyilatkoztatja neki küldetése mély értelmét, Pilátus vállat vont és így szólt: „Mi az igazság?” (Jn 18,37,38). Nem képes megérteni, hogy „az” Igazság előtte áll, nem képes felfedezni Jézusban az igazság arcát, amely Isten arca. Jézus azonban éppen ez: az Igazság, aki az idők teljességében „testté lett” (Jn 1,1.14). Eljött közénk, hogy megismerjük őt. Az igazságot nem úgy fogjuk fel, mint egy dolgot, hanem az igazsággal találkozunk. Nem birtokoljuk, hanem egy Személyben találkozunk vele.
De ki ismerteti fel velünk, hogy Jézus „az” igazság Szava, az Atyaisten egyszülött Fia? – tette fel a kérdést Ferenc pápa. Szent Pál azt tanítja, hogy senki sem mondhatja: „Jézus az Úr”, csak a Szentlélek által (vö. 1Kor 12,3). Éppen a Szentlélek, a feltámadt Krisztus ajándéka az, aki felismerteti velünk az Igazságot. Jézus „Parakleitosznak” „Vigasztalónak” mondja, vagyis ő az, aki segítségünkre jön, aki mellettünk áll, hogy támaszunk legyen ebben a megismerési folyamatban; az Utolsó Vacsorán Jézus arról biztosítja tanítványait, hogy a Szentlélek mindent megtanít majd nekik, eszükbe juttatja szavait (vö. Jn 14,26).
Hogyan működik tehát életünkben és az Egyház életében a Szentlélek, aki elvezet bennünket az igazságra? – hangzott Ferenc pápa kérdése. Mindenekelőtt emlékezteti a híveket Jézus szavaira és azokat szívükbe vési. Éppen e szavak által – mint ahogy ezt előre megjövendölték az Ószövetség prófétái – Isten törvénye belevésődik szívünkbe és bennünk mindennapi választásaink, tetteink, értékítéletünk vezérfonalává válik.
Megvalósul Ezekiel próféta nagy jövendölése: „Akkor majd tiszta vizet hintek rátok, hogy megtisztuljatok minden tisztátalanságtól, s minden bálványtól megtisztítalak benneteket. Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet oltom belétek és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek, és szemetek előtt tartsátok törvényeimet és hozzájuk igazodjatok” (36.25-27).
Valóban, legbensőbb lényünkből fakadnak tetteink: szívünknek kell megtérnie Istenhez, és a Szentlélek átalakítja azt, ha megnyílunk felé – mondta szerda délelőtti katekézisében Ferenc pápa.
A Szentlélek Jézus ígéretének megfelelően elvezet bennünket a „teljes igazságra” (Jn 16,13). Nemcsak a Jézussal való találkozásra vezet el, aki az Igazság teljessége, hanem elvezet bennünket az „Igazság” belsejébe, vagyis egyre mélyebb szeretetközösségre lépünk magával Jézussal, nekünk adja Isten dolgainak megértését. Ehhez nem juthatunk el saját erőnkből. Ha Isten nem világosítja meg bensőnket, keresztény mivoltunk felületes marad.
Az egyházi szent hagyomány leszögezi, hogy az igazság Lelke működik szívünkben, felélesztve azt a „hitérzéket” (sensus fidei), amely révén, a II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint, Isten népe a Tanítóhivatal vezetésével hűségesen csatlakozik a kapott hithez, azt helyes ítélettel elmélyíti, és egyre inkább alkalmazza életében (vö. Lumen gentium 12. pont).
Tegyük fel magunknak a kérdést: nyitott vagyok-e a Szentlélek működésének, imádkozom-e hozzá, hogy világosítson meg és tegyen fogékonyabbá Isten dolgai iránt?
Gondoljunk Máriára, aki szívébe véste a hallottakat és „el-elgondolkodott rajtuk” (vö. Lk 2,19.51). A hit szavainak és igazságainak befogadása, hogy életté váljanak, a Szentlélek működésével valósul meg és növekszik – állapította meg katekézisében a Szentatya. Ebben az értelemben tanulnunk kell Máriától, újból át kell élnünk igenjét, maradéktalan készségét arra, hogy befogadja Isten Fiát életébe, amely attól a perctől kezdve teljesen átalakult.
A Szentlélek, az Atya és Fiú „lakást” vesznek bennünk: Istenben és Istenből élünk. De életünket valóban Isten hatja át? Mennyi mindent helyezünk Istennél előbbre?
Kedves Testvérek: engedjük, hogy a Szentlélek világossága elárasszon bennünket, hogy bevezessen minket Isten Igazságába, aki életünk egyetlen Ura. A hit évében tegyük fel magunknak a kérdést: valóban megtettük-e azt a lépést, hogy jobban megismerjük Krisztust és a hit igazságait, olvasva a Szentírást és elmélkedve róla, tanulmányozva a Katolikus Egyház Katekizmusát, a szentségekhez járulva? Azt is kérdezzük meg magunktól: milyen lépéseket teszünk ahhoz, hogy a hit irányítsa egész létünket?
Nem lehetünk „időszakos” keresztények, csak néhány percben, bizonyos körülmények között, egyes választásainkban; kereszténynek kell lennünk minden pillanatban! Krisztus igazsága, amelyet a Szentlélek tanít meg és ajándékoz nekünk, örökre és maradéktalanul érinti egész életünket. Fohászkodjunk hozzá gyakrabban, hogy vezessen bennünket Krisztus tanítványainak útján! – fejezte be szerda délelőtti katekézisét az általános kihallgatáson Ferenc pápa.
Forrás: Vatikáni Rádió
A pápa utalt Poncius Pilátusra, a római helytartóra. Amikor Jézus kinyilatkoztatja neki küldetése mély értelmét, Pilátus vállat vont és így szólt: „Mi az igazság?” (Jn 18,37,38). Nem képes megérteni, hogy „az” Igazság előtte áll, nem képes felfedezni Jézusban az igazság arcát, amely Isten arca. Jézus azonban éppen ez: az Igazság, aki az idők teljességében „testté lett” (Jn 1,1.14). Eljött közénk, hogy megismerjük őt. Az igazságot nem úgy fogjuk fel, mint egy dolgot, hanem az igazsággal találkozunk. Nem birtokoljuk, hanem egy Személyben találkozunk vele.
De ki ismerteti fel velünk, hogy Jézus „az” igazság Szava, az Atyaisten egyszülött Fia? – tette fel a kérdést Ferenc pápa. Szent Pál azt tanítja, hogy senki sem mondhatja: „Jézus az Úr”, csak a Szentlélek által (vö. 1Kor 12,3). Éppen a Szentlélek, a feltámadt Krisztus ajándéka az, aki felismerteti velünk az Igazságot. Jézus „Parakleitosznak” „Vigasztalónak” mondja, vagyis ő az, aki segítségünkre jön, aki mellettünk áll, hogy támaszunk legyen ebben a megismerési folyamatban; az Utolsó Vacsorán Jézus arról biztosítja tanítványait, hogy a Szentlélek mindent megtanít majd nekik, eszükbe juttatja szavait (vö. Jn 14,26).
Hogyan működik tehát életünkben és az Egyház életében a Szentlélek, aki elvezet bennünket az igazságra? – hangzott Ferenc pápa kérdése. Mindenekelőtt emlékezteti a híveket Jézus szavaira és azokat szívükbe vési. Éppen e szavak által – mint ahogy ezt előre megjövendölték az Ószövetség prófétái – Isten törvénye belevésődik szívünkbe és bennünk mindennapi választásaink, tetteink, értékítéletünk vezérfonalává válik.
Megvalósul Ezekiel próféta nagy jövendölése: „Akkor majd tiszta vizet hintek rátok, hogy megtisztuljatok minden tisztátalanságtól, s minden bálványtól megtisztítalak benneteket. Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet oltom belétek és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek, és szemetek előtt tartsátok törvényeimet és hozzájuk igazodjatok” (36.25-27).
Valóban, legbensőbb lényünkből fakadnak tetteink: szívünknek kell megtérnie Istenhez, és a Szentlélek átalakítja azt, ha megnyílunk felé – mondta szerda délelőtti katekézisében Ferenc pápa.
A Szentlélek Jézus ígéretének megfelelően elvezet bennünket a „teljes igazságra” (Jn 16,13). Nemcsak a Jézussal való találkozásra vezet el, aki az Igazság teljessége, hanem elvezet bennünket az „Igazság” belsejébe, vagyis egyre mélyebb szeretetközösségre lépünk magával Jézussal, nekünk adja Isten dolgainak megértését. Ehhez nem juthatunk el saját erőnkből. Ha Isten nem világosítja meg bensőnket, keresztény mivoltunk felületes marad.
Az egyházi szent hagyomány leszögezi, hogy az igazság Lelke működik szívünkben, felélesztve azt a „hitérzéket” (sensus fidei), amely révén, a II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint, Isten népe a Tanítóhivatal vezetésével hűségesen csatlakozik a kapott hithez, azt helyes ítélettel elmélyíti, és egyre inkább alkalmazza életében (vö. Lumen gentium 12. pont).
Tegyük fel magunknak a kérdést: nyitott vagyok-e a Szentlélek működésének, imádkozom-e hozzá, hogy világosítson meg és tegyen fogékonyabbá Isten dolgai iránt?
Gondoljunk Máriára, aki szívébe véste a hallottakat és „el-elgondolkodott rajtuk” (vö. Lk 2,19.51). A hit szavainak és igazságainak befogadása, hogy életté váljanak, a Szentlélek működésével valósul meg és növekszik – állapította meg katekézisében a Szentatya. Ebben az értelemben tanulnunk kell Máriától, újból át kell élnünk igenjét, maradéktalan készségét arra, hogy befogadja Isten Fiát életébe, amely attól a perctől kezdve teljesen átalakult.
A Szentlélek, az Atya és Fiú „lakást” vesznek bennünk: Istenben és Istenből élünk. De életünket valóban Isten hatja át? Mennyi mindent helyezünk Istennél előbbre?
Kedves Testvérek: engedjük, hogy a Szentlélek világossága elárasszon bennünket, hogy bevezessen minket Isten Igazságába, aki életünk egyetlen Ura. A hit évében tegyük fel magunknak a kérdést: valóban megtettük-e azt a lépést, hogy jobban megismerjük Krisztust és a hit igazságait, olvasva a Szentírást és elmélkedve róla, tanulmányozva a Katolikus Egyház Katekizmusát, a szentségekhez járulva? Azt is kérdezzük meg magunktól: milyen lépéseket teszünk ahhoz, hogy a hit irányítsa egész létünket?
Nem lehetünk „időszakos” keresztények, csak néhány percben, bizonyos körülmények között, egyes választásainkban; kereszténynek kell lennünk minden pillanatban! Krisztus igazsága, amelyet a Szentlélek tanít meg és ajándékoz nekünk, örökre és maradéktalanul érinti egész életünket. Fohászkodjunk hozzá gyakrabban, hogy vezessen bennünket Krisztus tanítványainak útján! – fejezte be szerda délelőtti katekézisét az általános kihallgatáson Ferenc pápa.
Forrás: Vatikáni Rádió
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése