2016. július 10., vasárnap

Beszámoló a Tűz kurzusról

Beszámolóm, élményem, megtapasztalásaim a Tűz kurzusról
 
Szívem mély vágya volt, hogy részt vegyek a Tűz kurzuson, mert többet akartam tudni a Szentlélekről, az Ő munkájáról és adományairól. Úgy gondoltam, nem árt időnként felfrissíteni, amit tudok, ezáltal megerősíteni ismereteimet.


Először a Szentlélekről volt szó, mely lehetővé teszi, hogy megszentelt életet éljünk. Megértettem, hogy Isten azt akarja, hogy megszentelődjünk már itt, a Földön, és olyanokká váljunk, mint Ő, hozzá legyünk hasonlókká. A megszentelődést pedig a Szentlélek végzi bennünk.
Mélyen megmaradt bennem, hogy három dimenzióban kell élnünk a Szentlélekkel, hitben járva, ráhagyatkozni az Ő indíttatásaira, „kilépni bátran a vízre”, és megtenni azt is, ami bolondságnak tűnik.
Fontos számomra, hogy a Szentlélekkel állandó, személyes kapcsolatban legyek, hogy meghalljam és cselekedjem az indíttatásait – legalább megpróbáljak törekedni erre. Amire indít, azt tegyem, mert Ő képessé tesz rá.
A Szentlélek által juthatok el az életszentségre. Ha a kicsiben hű vagyok, akkor sokat bíznak rám. Fontos, hogy amit megkaptam, legyek hűséges, és növekedjek abban, amit Isten elindított bennem.
A házastársi kapcsolatokról való tanításban megmaradt bennem, hogy az a helyes, hogyha átadom önmagamat a házastársamnak. Azért adjam oda önmagamat, mert szeretem a házastársamat, és ne azért, hogy tőle szeretetet kapjak.
A pénzzel való bánásmódról is szó volt: ahogyan a pénzzel bánok, amire költöm, az mutatja meg, hogy mi a fontos számomra. Amibe a legtöbbet fektetek be, az a legfontosabb. A pénz mutatja meg az életünkben az igazi prioritást.
Letisztult bennem, hogy a böjt és a lemondás két különböző dolog. Eddig azt hittem, hogy ha lemondok bizonyos dolgokról, azáltal böjtölök, de itt megértettem, hogy a böjt az, amikor semmit sem eszek.
A továbbiakban szeretném kiemelni a karizmákat. A karizmák Isten és ember együttműködése, és azért vannak, hogy szolgáljunk általuk. Ilyenek a kinyilatkoztatás karizmái és az erőadományok.

A kinyilatkoztatás karizmáihoz tartozik:

- Az ismeret szava: amikor kinyilatkoztatásokat kapok egy személyről, amikor pontosan látom a helyzetet.
- A bölcsesség szava: amikor a Szentlélek tanácsod ad vagy egy ötletet kapok egy bizonyos probléma megoldására.
- A lelkek megkülönböztetése.
- A prófécia: felépít, vigasztal, bátorít. Olyan információk, képek, benyomások, amelyek a jövővel vagy a múlttal kapcsolatosak. A prófécia azért van, hogy felépítsen, vigasztaljon és bátorítson.
- Értelmezés.

Az erőadományokhoz tartozik:

- A csodatevő hatalom: amikor Isten Szentlelke rajtam keresztül csodát tesz.
- Hit adománya: amikor hitben tudok megtenni olyan dolgokat, amelyeket emberileg lehetetlen megtenni, vagy amikor olyan dolgokat teszek, amelyeket normálisan nem tennék.

A nyelvek adományához tartozik a nyelveken való imádkozás és a nyelveken való prófétálás.

- Nyelvima: Isten hozza létre bennünk. Egy olyan imádság, amely által Istennel beszélgetünk. Ilyenkor Isten beszél bennem. Ezen ima által be vagyok vonva a Szentháromság közösségébe. Isteni dolog történik bennem, amikor nyelveken imádkozok. A nyelvima felemel Istenhez, a Szentlélek imádkozik bennem. Amikor ima közben elfogynak a szavaim, vagy amikor nem tudom, hogyan imádkozzak, pontosan mit kérjek az illető személynek Istentől, a nyelvimát használom. Fontos, hogy a napi programomban meg legyen a helye a nyelvimának! Ez a közösséget is építi indirekt módon, nem csak engem. A nyelvima által Isten felépít.
Megértettem a kurzus alatt és próbálom magamévá tenni, hogy az az én feladatom, hogy a személyes időmben épüljek fel, nem a közösségben. A személyes időmben kell „feltankoljak olajjal”, a közösségbe pedig vigyem az „olajamat”, és ne onnan hozzam el.
A nyelvima megnyit a kinyilatkozásra. Ha akarom jobban hallani Isten hangját, beszéljek nyelveken. A nyelvek imája nagyon jó eszköz a szellemi harcban, hihetetlen hatása van. Segít belépni a harmadik dimenzióba, ugyanakkor megnyit a próféciákra is.tuzplakat-focim
Én a nyelvimát nélkülözhetetlennek tartom az Istennel való kapcsolatomban. Ilyenkor elmélyülök Isten jelenlétében, és azt tapasztaltam, hogy a Szentlélek felhozza bennem azt, hogy miért is imádkozzak, miért járjak közben.
Erőteljes közbenjárást tapasztaltam meg a nyelvimám által: éreztem, hogy erő árad ki a kezeimből. A nyelvima továbbá bevezet és ráhangol a dicsőítésre. Ily módon csak Istenre összpontosítok, nem kavarog mindenféle gondolat a fejemben. Azt is tapasztaltam, hogy amikor gyakran imádkozom nyelveken, az alakul és bővül. Bátorítást kaptam e kurzuson a nyelvima használatára, és most bátran merem használni a közösségben is. Ha szüntelenül használom a nyelvimát, általa szüntelen élő kapcsolatban lehetek Istennel.
- A prófétálás karizmája által Isten felépít, bátorít és vigasztal. Ha negatív dolgot kell prófétáljak, próbáljam azt pozitívan megfogalmazni. A prófétálással mindig építeni kell! Mindenki meg van hívva a prófétálásra, és a megkülönböztetés is mindenkinek a dolga. Prófétálni azt jelenti, hogy Isten üzenetét közvetíteni. Amikor Istentől, a Szentlélektől jön az üzenet, az szelíd, tiszta, világos és erős. Ha ellentmond Isten igéjének, az nem Istentől van. A prófécia mindig összhangban van Isten igéjével és az egyház tanításával.
A Tűz kurzus előtt nem volt mindig bátorságom kimondani azokat a próféciákat, amiket úgy éreztem, hogy Isten a közösség számára mutatott. A kurzuson bátorítást kaptam, hogy bátran merjem kimondani azt, amit Ő mutat nekem a közösségre vonatkozóan.
A kurzuson a próféciák által nagyon jó volt megerősítést kapnom Istentől, hogy Ő milyennek lát engem. Abban az időszakban éppen ez foglalkoztatott. Úgy éreztem, hogy amiket nekem prófétáltak, összecsengtek, összhangban voltak egymással. Azt kaptam, hogy valamit el fogok érni, valami sikerülni fog, és hogy jó úton vagyok – ezek, úgy érzem, megerősítésként hangzottak Istentől: Ő velem van, segít, csak bízzak benne és legyek alázatos.

A kurzus után értettem meg, hogy amire Isten elhívott, milyen fontos, hogy alázatban tegyem. Eddig alázatosnak gondoltam magam, de itt, a kurzuson rájöttem, hogy amire elhívott Isten, arra még több alázatra van szükségem, hogy ne magamnak tulajdonítsam a dicsőséget, hogy ne legyek „elszállva” még gondolatok szintjén sem, hanem akármit is cselekszik az Úr általam, mindig legyek alázatos, és a dicsőséget csak neki tulajdonítsam.
Isten még azt is üzente a próféciák által, hogy én jó és kedves vagyok neki, és szeret engem. Éreztem, hogy már ennél több nem is kell nekem! Egy másik személy által azt nyilatkoztatta ki számomra, hogy nagy dolgokra hív el. Azt valójában a Tűz kurzus után értettem meg, hogy mi az Isten elhívása számomra. Igéje által kétszer is megerősítést kaptam erre vonatkozóan.
Egy testvér által azt üzente, hogy áldott vagyok és értékes, Ő szeret engem és segít minden bajban. A kurzus lejárta után, a hétköznapok forgatagában jó ezeket magaménak tudni és újra meg újra feleleveníteni.
Egy másik próféciában azt kaptam, hogy Isten átölel, majd egy újabb prófécia nagyon mélyen a szívemhez szólt. Az egyik „testvér” egy képben egy embert látott, aki neki van támaszkodva a falnak, s fülével hallani akarja Isten hangját. Egy nagy fület látott: Isten szerető emberként lát engem, aki szeretettel szemléli az Urat, aki odahajol az Ő szívéhez; helyem van az Isten szívén, bátran hagyatkozzak rá. Kedves neki, ahogy hozzá bújok. Ezeket hallva könnyel teltek meg a szemeim, és rácsodálkoztam, hogy Isten milyen jól ismer engem, ismeri a gondolataimat és mindazt, ami engem foglalkoztat. Ez csodálatos megtapasztalás volt.
Összefoglalva: a Tűz kurzuson arra kaptam elhívást, hogy legyek a kicsiben hű, legyek hűséges abban, amit kaptam, és kamatoztassam, amim van, mert ha a kicsiben hű vagyok, akkor bíznak többet rám. Bátorítást kaptam továbbá a nyelvima állandó használatára és a próféciák kimondására.
Dicsőség és hála Istennek mindezen megtapasztalásaimért és azért, hogy lehetővé tette, hogy részt vegyek a Tűz kurzuson.

Duka Magdolna

Forrás: Forrás Katolikus Karizmatikus Közösség




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése