A katolikus karizmatikus megújulás a pünkösd-mozgalom katolikus változata. Egyike a II. Vatikáni Zsinat utáni időszak legdinamikusabb egyházi mozgalmainak. Jellemzője a Szentlélekben való megkeresztelkedés (ApCsel 1,5; 11,16) tapasztalatának felújulása, ami a Szentlélek erejének és örömének átélésével, bensőségesebb hitélménnyel és karizmatikus jelenségekkel (nyelveken szólás, prófétálás) jár együtt. A katolikus karizmatikus megújulás résztvevői tisztában vannak a szentségek fontosságával, és a Szentlélekben való megkeresztelkedést nem akarják a szentségi keresztség és a bérmálás rovására hangsúlyozni. Szükségesnek tartják azonban e szentségek kegyelmeinek fölélesztését, ami akkor következik be, ha valaki hittel elfogadja Jézus Krisztust személyes Megváltójának és élete Urának, és bizalommal megnyitja szívét a megígért Szentlélek előtt (Lk 11,13). Azzal is tisztában vannak, hogy a krisztusi élet értékét nem a karizmák adják, hanem a hűséges, önfeláldozó szeretet (1Kor 13,1-2). A katolikus karizmatikus megújulás mindezekben igyekszik elkerülni a protestáns pentekosztalizmus egyes irányzatainak egyoldalúságait.
Kezdetét a pittsburghi (Pennsylvania, USA) Duquesne egyetem oktatóinak és hallgatóinak egy hétvégi lelkigyakorlatától számítják, amikor 1967. II. 18. éjszakáján nagy erővel lépett fel a pünkösdi tapasztalat. Isten jelenlétének és szeretetének mély átélése, öröm, áhítat és a karizmák fellépése jellemezte az eseményt, amely rövid időn belül sokfelé megismétlődött az USA katolikusai között. Suenens belga bíboros olyan fontosságot tulajdonított neki, hogy Amerikába utazott, meggyőződött a jelenségek hitelességéről, és teljes határozottsággal a katolikus karizmatikus megújulás mellé állt. A mozgalom Európában, Dél-Amerikában, Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában is elterjedt. Imaösszejöveteleket, konferenciákat, kongresszusokat, lelkigyakorlatokat szervez a világ minden táján, nagy látogatottsággal és feltűnő sikerrel. Papok, szerzetesek nagy számmal vesznek részt benne, valamint számos püspök is. 40 millióra becsülik azok összlétszámát, akik valamilyen módon részt vettek benne. Püspöki, püspökkari és pápai megnyilatkozások a szükséges kezdeti óvatosság után fokozódó elismeréssel szólnak róla.
II. János Pál pápa 1987. V. 15-én így beszélt a katolikus karizmatikus megújulás nemzetközi vezetőkonferenciájának résztvevőihez: „Krisztus iránti szeretetetek és nyitottságotok az igazság Lelke előtt igen értékes tanúságtétel az Egyház küldetésében... A megújulás életereje és termékenysége hitelesíti a Szentlélek erőteljes jelenlétét, amint az Egyházban működik ezekben a zsinatot követő években. A Lélek által az Egyház állandó fiatalos életerőt őriz. A karizmatikus megújulás ékesszóló megnyilvánulása ennek az életerőnek, merész állítása annak, 'amit a Lélek mond az egyházaknak' (Jel 2,4), amikor a második ezredéves jubileum felé közeledünk.” A mozgalom vatikáni irodája, az International Catholic Charismatic Renewal Office (ICCRO) a Világiak Pápai Tanácsán keresztül ápolja a kapcsolatot a Szentszékkel.
A katolikus karizmatikus megújulást jellemzi a Lélek szabadságában végzett közös imádság, nagylétszámú imaösszejöveteleken vagy kisebb imacsoportokban. Ebben nagy hangsúlyt kap a dicsőítés, és szerephez jutnak a Szentlélek különböző adományai (1Kor 12). A megújulás számos újtípusú keresztény közösség kialakulásához is vezetett, amelyekben különböző állapotú (családban vagy szüzességben élő), sőt olykor különböző felekezetű keresztények kötelezik el magukat Istennek és egymásnak, nemegyszer együttlakás, vagyonközösség, fogadalmak formájában is. A mozgalom erősen biblikus ihletésű és ökumenikus töltésű. Bevezetésül a katolikus karizmatikus megújulásba gyakran héthetes szemináriumokat tartanak, melyek során a résztvevők megtapasztalják a Szentlélekben való megkeresztelkedést és megtanulják a krisztusi élet alapelveit. A megújulás résztvevői lelkesen dolgoznak az evangelizáció terén.
Magyarországon 1975-től lehet számítani a katolikus karizmatikus megújulást. 1990 körül becslés szerint 1000-1500 magyar hívő tartozik hozzá, kb. 30-50 pappal. Legtöbb nagyvárosunkban megtalálhatók a karizmatikus imacsoportok. A magyar katolikus karizmatikus megújulás 1989. II. 4-én hivatalosan is bemutatkozott a MKPK és Paul Cordes érsek, a Világiak Pápai Tanácsának elnökhelyettese előtt.
Kovács Gábor
Suenens, Leo Jozef: Új pünkösd? Ford. Szántó István. [Kardos Klára] Eisenstadt, 1976; Bp., 1994. (Marana tha sorozat 30.) - Mühlen: Újuljatok meg Lélekben. Ford. Kardos Klára. Eisenstadt, 1978. - Scanlan: Megnyílt a szemünk. - Iragui: A mi örömhírünk.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
II. János Pál pápa 1987. V. 15-én így beszélt a katolikus karizmatikus megújulás nemzetközi vezetőkonferenciájának résztvevőihez: „Krisztus iránti szeretetetek és nyitottságotok az igazság Lelke előtt igen értékes tanúságtétel az Egyház küldetésében... A megújulás életereje és termékenysége hitelesíti a Szentlélek erőteljes jelenlétét, amint az Egyházban működik ezekben a zsinatot követő években. A Lélek által az Egyház állandó fiatalos életerőt őriz. A karizmatikus megújulás ékesszóló megnyilvánulása ennek az életerőnek, merész állítása annak, 'amit a Lélek mond az egyházaknak' (Jel 2,4), amikor a második ezredéves jubileum felé közeledünk.” A mozgalom vatikáni irodája, az International Catholic Charismatic Renewal Office (ICCRO) a Világiak Pápai Tanácsán keresztül ápolja a kapcsolatot a Szentszékkel.
A katolikus karizmatikus megújulást jellemzi a Lélek szabadságában végzett közös imádság, nagylétszámú imaösszejöveteleken vagy kisebb imacsoportokban. Ebben nagy hangsúlyt kap a dicsőítés, és szerephez jutnak a Szentlélek különböző adományai (1Kor 12). A megújulás számos újtípusú keresztény közösség kialakulásához is vezetett, amelyekben különböző állapotú (családban vagy szüzességben élő), sőt olykor különböző felekezetű keresztények kötelezik el magukat Istennek és egymásnak, nemegyszer együttlakás, vagyonközösség, fogadalmak formájában is. A mozgalom erősen biblikus ihletésű és ökumenikus töltésű. Bevezetésül a katolikus karizmatikus megújulásba gyakran héthetes szemináriumokat tartanak, melyek során a résztvevők megtapasztalják a Szentlélekben való megkeresztelkedést és megtanulják a krisztusi élet alapelveit. A megújulás résztvevői lelkesen dolgoznak az evangelizáció terén.
Magyarországon 1975-től lehet számítani a katolikus karizmatikus megújulást. 1990 körül becslés szerint 1000-1500 magyar hívő tartozik hozzá, kb. 30-50 pappal. Legtöbb nagyvárosunkban megtalálhatók a karizmatikus imacsoportok. A magyar katolikus karizmatikus megújulás 1989. II. 4-én hivatalosan is bemutatkozott a MKPK és Paul Cordes érsek, a Világiak Pápai Tanácsának elnökhelyettese előtt.
Kovács Gábor
Suenens, Leo Jozef: Új pünkösd? Ford. Szántó István. [Kardos Klára] Eisenstadt, 1976; Bp., 1994. (Marana tha sorozat 30.) - Mühlen: Újuljatok meg Lélekben. Ford. Kardos Klára. Eisenstadt, 1978. - Scanlan: Megnyílt a szemünk. - Iragui: A mi örömhírünk.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése